Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)

Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Csuta György

Virág Éva (Békéscsaba, 1953. szeptember 2.) Festő, tanár, tizenkét évesen kezdett Mokos József szakkörébe járni. Ű volt az oly sokak által tisztelt mester egyik utolsó tanítványa, akit sikerrel készített fel a főiskolai felvételire. Középiskolai tanulmányait a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban folytatta, ahol Mladonyiczky Béla volt a tanára, rövid ideig az akkor óraadóként dolgozó Wollmuth Frigyes óráit is látogatta. Érettségi után először a Debreceni Tanítóképző Főiskola, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója lett. Szegeden Cs. Pataj Mihály és Hézső Ferenc volt a mestere. Virág Éva több évtizednyi pedagógusi működés mellett vált a művészeti közélet aktív szereplőjévé. Nagyon sok kiállítást rendezett Békéscsabán, számtalan magyarországi kiállítóhelyen, valamint bemutatta képeit Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban is. Munkáját 1986-ban a Pedagógus Tárlat díjával ismerték el. „Az ember, amióta létezik, a természetben és a természetből él, vele a legszorosabb kapcsolatban, néha ádáz küzdelemben, titkait fürkészve és gazdagságát, szépségét csodálva. Virág Évának is a legmeghatározóbb élménye és témája a természet, az emberi élet mindennapjai. Megmarad a hagyományosabb témák és formák mellett, az értékőrzés humanista szándékával. Képein nem esik darabokra a világ, nem töredeznek szét a formák."1 Virág Évát a pillanatnyi benyomás érdekli, ám ezt nem minden esetben pusztán a látvány, sokkal inkább a látható által generált érzelmi töltet váltja ki. Képei derűt sugároznak, mióta lezárult 1 Név nélkül. In: www.virageva.com/index2.php Fiáker (2004; olaj, vászon; 40,2x50,1 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 2004.2.1.) korai, realista hangvételű képeinek korszaka, az élet napsütötte oldalát szeretné közönségének megmutatni. Jelentős hatást gyakoroltak rá a gyermekkorában édesanyja szülőhelyére. Zentára tett kirándulások, ahol egy régi, lenyűgöző világ fogadta. Nagybátyja az állomáson fiákerrel várta, amikor arra felszállt, megkezdődött a nyaralások alkalmával tett időutazás. E gyermekkori élmények hatására máig őrzi a régi korok, a régi filmek és a régi tárgyak iránti vonzalmát, amelyek inspirálják festészetét. A főiskolai évek idején alakult ki realista szemléletű korszaka, amelyen az Alföld, a Körösök, a vizek látványvilágát és az alföldi emberek mindennapi életét akarta megragadni. Ezt követő romantikus korszakában más békéscsabai festők által is szívesen festett nosztalgikus világba kalauzol bennünket, melynek szereplői nőalakok, fiákerek és lovaskocsik. Az utóbbi két évtizedben ismét újabb, jóval színesebb világot hozott létre, amelyben utazásait örökíti meg. Táblakép formában készít meseillusztrációkat is. Apró érdekesség, hogy azt a nosztalgikus világot, amely annyira megragadta képzeletét, a valóságban is megtapasztalhatta. Virág Évának lehetősége nyílt kipróbálni e szép ruhák és elegáns frizurák elkészítését és viselését, amikor egy nyáron szerepet vállalt Sándor Pál Szeressétek Odor Emíliát című filmjében, melynek leánynevelő intézeti környezetét a szabadkígyósi Wenckheim-kastély és parkja biztosította. Műveit több más múzeum mellett a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi. Rendkívül sok képe került magántulajdonba. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom