Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Gubis Mihály
Salamon György (Békéscsaba, 1948. június 12.) Szárkúpok télen Ronggyal és laminált lemezzel ne fűts! (2008; pasztell, papír; 500x600 mm; fotó: Huszti Anita) (2010; olaj, fa; 35x32 cm; fotó: Husztí Anita) Festő, 1966-ban érettségizett a budapesti Toldi Ferenc Gimnáziumban. Első mesterei Mokos József1 és Pleidell János festők voltak. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1971 és 1976 között Szentiványi Lajos, Kokas Ignác és Barcsay Jenő tanítványa volt. Első egyéni tárlatait 1974-ben Kalocsán, 1975-ben Makón, 1976-ban pedig Békéscsabán rendezte. Később kiállított Stockholmban, Londonban, Frankfurtban, de napjainkig sok önálló és csoportos kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1973-ban elnyerte a Kecskemét városához kötődő Muraközy János-ösztöndíjat. Salamon György a természet látványvilágából táplálkozó alkotó, aki tájképeit érzelmek, személyes vonások, lelki jellemzők kifejezésére teszi alkalmassá. Gazdag színvilágban mozgó képeit jellegzetes ecsetkezeléssel, pasztózus festésmóddal alakítja. Az életműben hangsúlyos szerepet betöltő tájképfestői működése mellett arcképfestői munkássága is jelentős, szívesen vállalja a magyar történelem nagy alakjainak megörökítését is. Készít könyvborítókat és illusztrátori tevékenysége is ismert. Salamon György festette a gyomaendrődi Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 1996-ban felszentelt kápolnájának hét részből összeállított oltárképét, amelyen az első Csanádi püspök, Szent Gellért élettörténetét követhetjük nyomon. Ekképpen foglalta össze a találkozást a számára újszerű feladatot jelentő 1 Salamon György szerepelt Mokos József születésének centenáriumán a Munkácsy Múzeumban rendezett kiállításon. (A Mokos József és tanítványai című kiállítás dokumentációs anyaga. In: Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti Adattára: 1864-1992.) szakrális művészettel: „A művészet képes egyedül arra, hogy a hétköznapiból ünnepit varázsoljon, áttételesen pedig, hogy az anyag (pl. festék, vászon) legegyszerűbb megjelenési formáját a művészi alkotás titokzatos sorompóján áthúzva egyszeriben szellemivé, magasrendű műalkotássá avassa. (...) A predella fölött három kép van. A középső a Gyomaendrődi Katolikus Iskola felajánlása Szűz Máriának. Ez a kép három jelentésbeli és tartalmi részből áll össze. Alul Gyomaendrőd mai lakói, tíz valóságos személy, akik - a polgármester vezetésével - átadják az iskolát. Középen Szent Gellért, a mártír Csanádi püspök, aki közvetíti a felajánlást a fölső-égi hatalom, Szűz Mária felé. Tudjuk, hogy Szent István Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta fel. így a jelenet egy már hagyományos gesztust elevenít fel a magyar ikonográfiában. Szűz Mária az úgynevezett Köpenyes Mária típusa, a jóságát köpenye kiterjesztésével is kifejező anya megjelenítése. Ez a kép a koraközépkortól kezdve megjelenő donátor képek családjába tartozik."2 Műveit a Kecskeméti Képtár (Kecskemét) mellett számos magángyűjtő őrzi Magyarországon és Európa több országában. 2 Salamon György: Az oltárképről. A gyomaendrődi Szent Gellért Katolikus Általános Iskola kápolnája. In: Városunk Gomaendrőd. 3/10. (1996) 5., 11. p. 82
