Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)

Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Molnár Antal

holó Hóbei László

(Békéscsaba, 1942. október ló.)

Az ösztön apoteózisa

(2007; tempera, vászon; 80x60 cm; fotó: Petrovszki Zoltán)

Absence

[2014; akril, tempera, karton; 500x500 mm; fotó: Petrovszki Zoltán]

Festő, tanulmányait szülővárosában végezte, ahol először Kerekes György, majd Mokos József szakkörébe járt. A Mókás körben olyan, életfelfogását és művészetszemléletét egyaránt formáló alkotókkal ismerkedett meg, mint Fajó János és Mengyán András. Gaburek Károly éveken keresztül segítette a festőt folyamatos szakmai konzultációk keretében.

Pályájának alakulását nagyban befolyásolta a II. világháborút követően Magyarországon kialakult politikai helyzet. A rendszer megszabta holó Hóbei László számára a hétköznapi működés mikéntjét (miután egy disszidálási kísérletét meghiúsították). Erre ellenszegülő válaszképpen kialakította jellegzetes festészeti formanyelvét, amely, tudta ő maga is, a „három T", a Tiltott, a Tűrt és a Támogatott művészet kategóriarendszerének időszakában őt egyértelműen a Tiltott művész státusába helyezi. Ezzel az alkotó lemondott a jövő - művészi munka útján történő - egzisztenciális megalapozásának lehetőségéről. Ű a festészetéhez igazította az életét. Meglehetős visszavonultságban élt, csupán az 1980-as évek végén kapcsolódott be újra a művészeti életbe. Visszatérő szereplője volt a Munkácsy Múzeum Alföldi Tárlatainak, a békéscsabai Tavaszi Fesztivál évről évre megrendezett eseményeinek.

Egyszerű formákhoz társítva alakította ki expresszív erejű absztrakt festészeti stílusát, melynek megoldása meglehetősen nyers, indulatosságában pedig teljességgel ösztönszerűnek tűnik.

72

Csabai arcképek

2014