Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Klimó Károly
Fajó János (Orosháza, 1937. február 9.) Kereszt III. [1988; szitanyomat, papír; 798x699 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 2006.13.1.) Festő, grafikus, szobrász, környezettervező, tanár, aki családjával egy éves korában költözött Békéscsabának abba a városrészébe, ahol, a Zsíros utcában és környékén több művész, többek között Mokos József és Gaburek Károly is lakott. Az Állami Rózsa Ferenc Gimnázium diákjaként 1950-től Mokos József Képzőművészeti Körében készült a felvételire. 1956 és 1961 között látogatta, nagyjából Gaburek Károllyal egyidőben a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakát, ahol Z. Gács György, Szentiványi Lajos és későbbi jó barátja, Hincz Gyula keze alatt dolgozott, de mesterének Kassák Lajost tekintette. Első absztrakt képeit 1966-ban festette. Működését 1971 és 1979 között több szakmai díjjal, majd 1985-ben Munkácsy Mihály-díjjat, 2008-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el. Az 1974 és 1988 között egzisztáló Budapesti [Pesti] Műhely nevű alkotóközösség egyik alapítótagja volt.11976-tól tizenkét éven keresztül vezette a Józsefvárosi Kiállítótermet, amelyet - ebben az időben Magyarországon egyedülálló módon - egy alkotókból álló független csoport működtetett.2 Szintén 1976- tól a Telkibányán, majd Göncön, Encsen végül Szerencsen megrendezett Nyári Szabadiskola egyik alapító tanára. A műhely, a galéria és a szabadiskola munkája egymással szerves egységben folyt. 1976-tól részt vett a békéscsabai Kner Nyomda grafikai szimpóziumán, a Mezőgép Vállalat műhelyében pedig fém 1 A Munkácsy Múzeum 1976-ban rendezte meg a Pesti Műhely kiállítását. 2 1977-ben a Józsefvárosi Kiállítóteremben mutatták be először a 2014- ben negyven esztendős Rubik-kockát. (A Rubik-kocka története. In: www. buvoskockak.hu/tortenelem/) Körszerkezet P.NY. 4/8 (1981; szitanyomat, papír; 590x584 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 2006.5.1. ) plasztikákat készített.3 1990-től tíz éven keresztül tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán/Egyetemen. Fajó János konstruktivista szellemű művészetének célja a látvány megtisztítása, egy terhelő sallangoktól mentes (látvány)világ kialakítása. A természeti formákat geometriai alapformákra redukálja, a kör, a háromszög és a négyzet felhasználásával építi fel tiszta arányrendszert tükröző síkgeometriai kompozícióit. Festményein és grafikáin általában első- és másodrendű színekkel dolgozik, amelyeket fehérrel és/vagy feketével egészít ki. „A vizuális világegyetem elemi formákból és egész színekből áll. Egy képen belül csak egykarakterű formát alkalmazok, mert hiszem, hogy a kép csak úgy lesz szerves, szuverén, nem asszociatív. Munkámat elemi síkformákkal kezdem, a Hommage á Kopernik esetében a körrel. A kör azonban túl általános objektív forma (a történelmi konstruktivizmushoz kötődik, mint felfedezés), előbb mint formát kell megszemélyesítenem, csak rám jellemzővé kell változtatnom: például egy cseppformává összevonnom. Ha ez sikerül, akkor az egyarányúság, a kimódoltság lehetővé teszi a szubjektivizált alapformák variálását. Ekkor elkezdhetem mozgatni mindaddig, amíg a formaelem feszes formaegység rendszerbe áll össze."4 Ugyanezen alapformák továbbgondolásával alakítja ki fémből és fából egyaránt készülő plasztikáit. Számos európai közgyűjteményt gazdagítanak munkái; Magyarországon - többek között - a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Kassák Múzeum és Archívum mellett a Munkácsy Mihály Múzeum őriz egy jelentős grafikai anyagot5 Fajó Jánostól. 3 Fajó János (szerk.): Fajó János. Budapest, Vincze Kiadó, 1999. 14. p. 4 Fajó János (szerk.): I. m. 23. p. 5 Szitanyomatai közül Fajó János 2005-ben egy kilencvenhárom lapból álló kollekciót ajándékozott a békéscsabai múzeumnak, (leltári szám: 2006.5.1.2006.98.1. ) 66 Csabai arcképsk
