Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Krizsán István
Ezüst György (Békéscsaba, 1Q35. április 4.) Kompnál [1970; olaj, karton, kollázs; 660x1100 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 71.26.) Festő, a békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Gimnázium diákjaként indult, majd Mokos József szakkörében tanult.1 Az Egri Tanárképző Főiskolán, ahova a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tett sikeres felvételi után központilag átirányították1 2, a szintén békéscsabai születésű Jakuba János volt a mestere. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát végül 1966 és 1971 között látogathatta; diplomájának átvétele után azonban végleg elhagyta Békéscsabát és Budapesten telepedett le.3 Tagja a Békéstáji Művészeti Társaságnak. A képzőművészethez való vonzódását gyermekei közül fia, Ezüst Zoltán örökölte. 1997-től vezető-szervezőként dolgozik Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzatának Nemzetközi Művésztelepén, de ugyanebben az esztendőben a Dunaszerdahely Város és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete által alapított dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria4 életre hívásánál is közreműködött. A múzeumok szívesen fogadják műveit, rendszeresen és sokat állít ki. A békéscsabai múzeumban 1961 és 2005 között közel tíz önálló tárlatot rendezett. Ugyanitt kapta 1 Ezüst György szerepelt Mokos József születésének centenáriumán a Munkácsy Múzeumban rendezett kiállításon. (A Mokos József és tanítványai című kiállítás dokumentációs anyaga. In: Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti Adattára: 1864-1992.) 2 Somogy vári D. György: A két Ezüst világa. In: www.hegyvidekujsag.eu/archivum/ket-ezust-vilaga 3 Békéscsabáról Budapestre való költözése csupán helyrajzi kérdés, hisz szülővárosához való kötődése azóta is ugyanolyan erős. 4 w ww. k m galeri a. eu/node/93 első szakmai elismerését, 1962-ben az V. Alföldi Képzőművészed Kiállításon (később Alföldi Tárlat] neki ítélte a zsűri a Munkácsy Mihály Emlékplakettet, majd 1971-ben Békéscsaba Városi Tanács különdíját. 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.5 A kezdetben realista szellemben dolgozó alkotó festészetének alapvető jellemzője a szülőföldhöz való kötődés műveiben történő, mindig visszatérő megjelenése. Ennek egyik eszköze, hogy képein felidézi csabai szlovák felmenőinek szellemi és tárgyi kultúráját. Ezeket a vonásokat akkor is megőrizte, amikor a látható valóságtól eltávolodott művészete, és például osztott képmezőbe komponálta emlékképeit, vagy egy képtérben egyesített időben és térben egymástól távol eső történéseket. Kompozícióinak egyik fő kifejezőeszköze az erőteljes fényárnyék hatás, melynek alkalmazása plasztikussá teszi figuráit, és segít a tér érzékeltetésében. Ezüst György jó karakterérzékkel bíró portréfestő, aki gyors ecsetjárással felrakott erőteljes színekkel alakítja képeit, amelyek frissnek, expresszívnek, erős érzelmi töltésről árulkodónak hatnak. Egri Mária művészettörténész ekképpen ad átfogó jellemzést az alkotóról; „Ezüst nyughatatlan, önmagával elégedetlen, experimentális alkatú művész. Munkáit mindig a megoldások 5 Ezüst György életútjáról, műveiről, szakmai díjairól bővebben: www. ez u stgyo rgy.hu Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 61
