Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
A XX. század első felének tervező- és képgrafikusai, iparművészei - Tevan Andor
Kolozsváry [Kolozsvári] Sándor (Bánffyhunyad, 1896. október 29 - Hidegség, 1944. ?] Cincogó nép háborúja (1920—1930-as évek; nyomat, papír; 205x170 mm; Munkácsy Mihály Múzeum - Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény: leltári szám nélkül) Grafikus és festő. Tevan Andor testvérének, Tevan Ilonának a férje, aki házassága révén került Békéscsabára. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodában a fametsző, a rézmetsző és a tipográfiai osztályok összevonásával létrejött grafikai osztályban tanult hat szemeszteren keresztül. 1926-ban Münchenben, 1927-ben pedig Párizsban járt tanulmányúton, ahol kiállítást is rendeztek grafikáiból.1 (Kolozsváry Sándor testvére volt Kolozsváry [Kolozsvári] Zsigmond [Sigismond Kolos-vary] és Kolozsváry András [André Vary], akik a családi kapcsolat okán szerepelnek a Munkácsy Múzeum Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjteményének kiállításán, de Békéscsaba városával nem volt közvetlen kapcsolatuk.] 1920-ban „tűnik fel Tevan művészi munkaközösségében tehetséges festő és grafikus rokona: Kolozsvári Sándor. Békéscsabán telepedett le, s a köztudat, szorgalmas működése nyomán, csakhamar a nyomda belső munkatársai közé sorolta. 1920-ban, többek közt, Kolozsvárival adta ki Tevan a 9-ik amatőr-kötetét; Kisfaludy Károly Tollagi Jónását. (...) Könyvdíszei, szövegképei egyaránt Kolozsvári fametszetei. (...) Ezek az illusztrációk mesterük sokoldalú rajzkészségét, fantáziáját, humorérzékét, stílusérzékét igazolják. (...) Mindenütt széles, nagyvonalak, a lényeg kontúrjai, a fehér és fekete művészi játékával; s mindez e képeket könyvkultúránk 1 Naményi Ernő: Kolozsvári Sándor. In: A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága bemutatkozó kiállításának katalógusa az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumban. Budapest, Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága, 1930. 31. p. kiemelkedő darabjai közé sorolja."2 E sikeres kezdést azonos művészi színvonalú folytatás követte. Kolozsváry Sándor, akit örömmel fogadtak maguk közé a békéscsabai alkotók, és működését érdeklődéssel figyelték a helyi mübarátok, örömmel vett részt a művészeti életben. Az Aurora Kör fennállásának tíz éves jubileumán rendezett képzőművészeti kiállításon is szerepelt - többek között - Gyoroki (Gyurkó) Pállal, Jankay Deutsch Tiborral, Mázán Lászlóval, Mokos Józseffel és Zvarinyi Gittivei együtt. Ezután önálló kiállítások megvalósításának feladatát tűzték maguk elé a szervezők; 1930-ban Kolozsváry Sándor mutatkozhatott be. Kolozsváry Sándor a sorozatos békéscsabai bemutatók mellett Budapesten is rendszeresen kiállított. Tagként vett részt a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT), valamint a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának tárlatain.3 Kolozsváry Sándor sokoldalúságát bizonyítja, hogy vállalkozott a Tevan Rezső által 1929-ben, Bauhaus stílusban tervezett békéscsabai Zsidó Aggok Háza4 homlokzatán elhelyezett szobrászati dísz, a nagyméretű Mózes szobor5 elkészítésére. 1930-ban és 1931-ben jelentek meg az Erdélyi Helikonnál, 2 Szemző Piroska: Tevan Andor és a magyar könyvművészet. In: Magyar Könyvszemle 5/1. (1956) 72., 75. p. 3 A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának testvére, Kolozsváry Zsigmond is tagja volt. 4 Tevan Zsófia életrajza. In: Zsidó élettörténetek a huszadik században. In: www. centropa.org/biography/tevan-zsofia 5 Balogh István: A Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története. In: www.pointernet.pds.hu/kissendre/judaisztika/20100101123031304000000929. html 40 Csabai arcképek 2014
