Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
A XX. század első felének festői - Perlrott Csaba Vilmos
Vidovszky Béla (Gyoma 1883. július 2 - Budapest, 1973. február 6.) Szüleim (évszám nélkül; olaj, vászon; 123,5x144 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 53.5722.1.) Festő, annak a rajzolásban szintén tehetséges Vidovszky Ferencnek, a későbbi gyomai jegyzőnek a gyermeke, aki 1853- ban ismerkedett meg az akkor kilencéves Munkácsy Mihállyal. Békéscsaba főterén lakva szomszédok voltak, a fiúk pedig a szabadidejüket együtt töltötték, ahogyan erről Munkácsy Mihály több ízben is szól Emlékeim című önéletírásában. A barátság megmaradt az inasévek idején, és a művészi pálya kibontakozása során is. Vidovszky Béla tanulmányait Zvarinyi Lajosnál kezdte az ekkor már önálló rajz-tanteremmel rendelkező evangélikus gimnáziumban, majd rövid szarvasi kitérő után itt is érettségizett az ekkor már Rudolf főhercegről elnevezett intézményben. Ekkor készült első olajfestménye, az egykori iskolatársat, az I. világháború fiatat költő áldozatát, Gyóni Gézát ábrázoló arcképe. 1902 és 1908 között járt a Magyar Királyi Országos Mintarajziskola és Rajztanárképzőbe, 1905-ben tanári, majd 1908-ban festöművészi végzettséget szerezve. Amikor második diplomáját átvette, iskolája már a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola nevet viselte.1 Mestere először Munkácsy ifjúkori barátja, Gyulay [Kratochvitl] László, majd a Munkácsy realizmusát folytató Révész Imre, az állami ösztöndíjas években pedig Ferenczy Károly volt. Tanulmányait, egy újabb állami ösztöndíj elnyerésének köszönhetően Münchenben, majd Párizsban folytatta, ahonnan hazatérve a szolnoki művésztelep vendégtagja, majd alig két esztendő elteltével törzstagja lett. Művei gyakran szerepeltek kiállításokon, a szakma és a közönség egyöntetű elismerését élvezve. 1 Blaskóné Majkó Katalin: i. m. In: http://www.mke.hu/about/tortenet.php Első önálló kiállítását Békéscsabán rendezte 1909-ben, majd több egyéni és az Auróra Kör által szervezett tárlaton szerepelt a városban.2 Rendszeresen részt vett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által szervezett válogatott csoportos kiállításokon is. Az 1911-1912-ben rendezett Téli Tárlaton bemutatott Egy szolnoki udvar című képét megvásárolta a magyar állam a Szépművészeti Múzeum számára. Két évvel később, a Tavaszi Tárlaton a Vacsora után című képpel elnyerte a Társulat Wahrmann-díját.3 1937-ben, csupán néhány évvel megelőzve Mázán Lászlót, elnyerte a Halmos Izidor-életképdíjat. 1941-ben Vidovszky kapta a Társulat által kétévenként odaítélt Rökk Szilárd-(jutalom)díjat. Utolsó jelentős szakmai elismerését jóval később, 1966-ban szerezte, amikor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette. Életműve bensőséges realizmussal festett enteriőrökből, 2 Az Aurora Kör működésével kapcsolatban ekképpen értékeli Farkas János László - dr. Révész Sándort idézve - Vidovszky Béla kiállítását: „Kezdetben esztétikai és művészettörténeti előadásokkal igyekeztek megdolgozni a talajt, de az áttörést Vidovszky Béla kiállítása (1924) hozta meg, ez nyitotta rá a szemét a csabai közönségnek a festészetre: »Az emberek megbűvölve állottak képei előtt; egy új, soha nem látott világ tárult elébük.« Ezután az Aurora évente két- három kiállítással jelentkezett, melyeken részben helybéli festők mutatkoztak be, részben fővárosi művészek: »elsősorban városunk szülötte, Perlrott-Csaba Vilmos, azután Bornemisza Géza, Berény Róbert, Egry József, Kmetty János, Ruzicskay György, Pátzay Pál, Szobotka Imre festőművészek, szobrászok jöttek el hozzánk, hogy műveiket bemutassák....«" Farkas János László: Dr. Révész Sándor Békéscsabáról. In: http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/ down load/a itf i le/a itf i lei d/668/ 3 A Műcsarnokból. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Lll-ik évi rendes közgyűlése, in: Művészet, 12/5. (1913) 190. p. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 19
