Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)

Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Gnandt János

Sipos Endre

(Békéscsaba, 1951. december 15.)

Táj

(2010; vegyes technika, papír; 300x300 mm; fotó: Kunsay Sipos Rita)

Belső dialógus

(2014; vegyes technik, papír; 500x300 mm;

fotó: Kunsay Sipos Rita)

Festő, grafikus, művészeti és vizuálpedagógiai szakíró, 1970 és 1975 között Egerben, a Ho-Si-Mihn Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakának hallgatója volt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakán szerzett diplomát.11972 óta kiállító művész; festészeti és grafikai tevékenységét párhuzamosan műveli és mutatja be. Egyéni kiállításokat rendezett többek között Budapesten az Erzsébetvárosi Galériában, az Aul Art Galériában és Meditáció hét tételben címmel 2014-ben a Körösi Galériában. Nagyszámú csoportos kiállításon vett részt, 1972-ben a Hajdú-Bihar megyei Pedagógus Művészek Kiállításán Debrecenben, 1976-ban Szentendrén a Pest megyei Képzőművészek Kiállításán, 1977 és 1978-ban a szentendrei Kapualj Tárlatokon Gavrilovits Sándorral és Lukács Jánossal együtt, majd több ízben a Nagy Balogh Teremben és a Marczibányi Téri Művelődési Házban Budapesten. Szerepelt az ARTŐR csoport és a Művésztanár Társaság kiállításain, az 1990- es évek végén a párizsi Saint Pierre Galériában és a budapesti Pataky Galériában mutatta be műveit. 2006-ban szerepelt a Fővárosi Képépítő Stúdió kiállításán. Többször bekapcsolódott a Magyar Festészet Napja országos rendezvénysorozatába. A Fischer Ernő Alapítvány kuratóriumának tagja. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója.

Több mint húsz évig a Fővárosi Pedagógiai Intézetben dolgozott vezető rajzszaktanácsadóként. Afővárosi gyermekrajz kiállítások szervezése közben új értékelési rendszert alakított ki. Igen

1 Köszönet illeti Török Gábort, hogy Sipos Endre működésére felhívta a figyelmem.

jelentős elméleti és gyakorlati vizuálpedagógiai munkássága. Fontos kérdésnek tekinti a tanárok továbbképzését, valamint a módszertan megújítását a képességfejlesztés és az ismeretelsajátítás kérdésének középpontba állításával.2 Alapítója az 1983-tól működő Festő és Képépítő Stúdiónak. 1988- tól vezeti a Fővárosi Képző- és Iparművészeti Diákbiennálét, melynek eredményeiről rendszeresen beszámol a Módszertani Lapok. Vizuális Kultúra című szakfolyóiratban. 1994-től alapítója és vezetője azARTŰR művésztanár csoportnak. Kezdeményezője és dokumentátora a Művésztanár Társaságnak.

Sipos Endre a következőképpen ír a műalkotás létrejöttének folyamatáról: „Az alkotó folyamatban (...) reprodukálódik a teremtés folyamata, ily módon az alkotómunka szellemi termékei a világnézet tartóoszlopai. Hogy erről miért nem tud többet a nagyközönség, ez az ezoterikus homálykeltők ténykedésének köszönhető. (Aikotófolyamaton nem csak festöi-szobrászati-építészeti konstruálást értünk, hanem filozófiai gondolkodást, írói és költői munkát, zeneszerzést, természettudományos kutatómunkát is. Ezek sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint gondolnánk.)3

2 Sípos Endre: A képességfejlesztés és ismeretelsajátítás hétféle motivációs lehetősége.

In: www.razj.fazekas.hu/html/2006_konf/lightbox2.03.3/eload_se.html

3 Sipos Endre: Művészet és világnézet (Festészet és nemzeti karakter szimpózium). In: Magyar Szemle 20/11-12. (2012) 90. p.

Munkácsy Mihály Múzeum. Békéscsaba | 89