Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Tóth Ernő
Szabó Julianna PhD (Mezőkovácsháza, 1950. július 20.) Tűzzománc történet (évszám nélkül; tűzzománc, rézlemez; 41x30,5 cm; fotó: Petrovszki Zoltán) Festő, zománcművész, tanár és művészetpedagógiai szakíró. 1979 óta él Békéscsabán. 1975 és 1978 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola, később a Gheorge Dima Zeneakadémia (Kolozsvár, Románia) doktori iskolájának hallgatója. Kutatási területe a zene és a képzőművészet esztétikai kapcsolata (Interdiszciplináris kapcsolatok a művészetekben1), mely tárgykörben nemzetközi konferenciákon előadásokat is tart. Először a békéscsabai, majd a szarvasi főiskolán tanít, a Művészeti tanszéken 1990 és 1994 között tanszékvezetői feladatokat ellátva. 1991-ben elnyerte a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete képzőművészeti kiállításának III. díját (Jászberény). Szabó Julianna alapító pedagógusa volt a Szent László Utcai Általános Iskola rajz tagozatának (emelt szintű rajzi képzés), melynek az általa 1985 és 2008 között kísért működésébe Novák Attila és Mészáros Attila is bekapcsolódott. „Szabó Julianna retorikája a keresés bizonytalan stádiumán túljutott, stabil értékrendet, rendszert mutat az esztétikum és a mondanivaló viszonylatában, határozott és határozottan feminin is egyben. A vonallal, a folttal és a színnel való bánásmódjából bizonyos feszültség fakad, ami rokon a természet eredendő dinamikájával, organikus alapjellegével. Műveinek kisugárzása révén automatikusan előhívja közönségéből az azonosulás érzését, erőteljesen absztraháló jellegű fogalmazásmódja ellenére sem marad távol a befogadótól. (...) ...olyan tűzzománcokat mutat be, amelyek a képző- és az iparművészet 1 Szabó Julianna tudományos tevékenységéről bővebben: ww.vm.mtmt.hu/ www/index.php# határmezsgyéjén mozognak. Szabó Julianna ugyanis eltávolodott a régi ötvös zománctechnikától, de nemcsak a technikától, hanem elsősorban a régi zománckészítők szellemiségétől. Anyagkísérletekkel, a rétegvastagsággal, a matt és a fényes felületek különbségében rejlő lehetőségek kihasználásával és az égetés módozataival játszva készíti tábláit."2 1987-ben alapító tagja az IMME, az Ifjúsági Művészeti és Művelődési Egyesületnek, amely 1994-től Független Alkotók Művészeti és Művelődési Egyesülete, FAMME néven folytatja működését. A rendszerváltozás után a kötöttségek és elvárások megszűnésével e függetlenség kettős értelmet nyer. A tagság az alkotói orientáció tekintetében erősen differenciált képet mutat, korlátok közé nem szorított stílussokféleség uralkodik. Szabó Julianna az egyesület elnökeként évente egy-két kiállítást szervez, javarészben Békés megyében, de bemutatkoztak már Nagybányán és Aradon is. 2 Gyarmati Gabriella: A Munkácsy Mihály Múzeum képző- és iparművészeti kiállításai 2001 és 2004 között. In: N, Varga Éva, Szatmári Imre (szerk.): Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2007. 336-337. p. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 85
