Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Várkonyi János
Gubis Mihály (Békéscsaba, 1948. április 4 - Mundelsheim, Németország, 2006. május 17.) Fallikus szék {1997; akrit, vászon; 135x94 cm; fotó: Gubis Mihály; a képet Gubis Benedek engedélyével közöljük) Festő, szobrász, tervező- és képgrafikus, performer, Békéscsabán Mokos József szakkörében tanult.1 A Mártélyi Müvésztelepenl967- 1968-ban Fodor József és Hézső Ferenc korrigálta. Ezután két éven keresztül látogatta Budapesten a nyomdász szakszervezet Gutenberg szakkörét, ahol Xantus Gyula festő volt a tanára, valamint a vasas szakszervezetek képzőművészeti szakkörét, ahol Szlávik Lajos festő keze alatt dolgozott. A kezdetektől bekapcsolódott a békéscsabai Országos Grafikai Művésztelep munkájába, ahogyan az OrszágosAlkalmazott/Tervező Grafikai Biennálénak is állandó szereplője volt. Ugyanígy érdekelte a Munkácsy Múzeum másik biennále rendszerben működő nagyrendezvénye, az Alföldi Tárlat is. Mindkét kiállítássorozaton díjakkal ismerték el szakmai munkáját. Tagja volt a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak, a Magyar Grafikusok Szövetségének, a Magyar Tervezőgrafikusok Kamarájának, a Patak Csoportnak, alapító tagja a Sárospataki Nyári Képzőművészeti Szabadiskolának és örökös tagja a Békéstáji Művészeti Társaságnak. Pályája elején a geometrikus síkformákbót konstruktív szellemben létrehozott művek érdekelték. Ekkoriban ismerkedett meg Moholy-Nagy László életművével is, aki szintén erőteljesen inspirálta. Gubis Mihály Ignácz Annával és Lonovics Lászlóval együtt 1976-ban létrehozta a Békéscsabai Műhelyt. A Fajó János nevéhez kötődő Pesti Műhely tevékenységével szellemi és 1 Gubis Mihály szerepelt Mokos József születésének centenáriumán a Munkácsy Múzeumban rendezett kiállításon. (A Mokos József és tanítványai című kiállítás dokumentációs anyaga. In: Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti Adattára: 1864-1992.) törekvésbeli rokonságot mutató csoport munkájába Trombitás Tamás is bekapcsolódott, aki 1979-1980-ban műteremlakást kapott Békéscsabán. A Fiatal Alkotók Köre Képzőművészeti Szekciójának tagjaként részt vett a FÁK Mappa összeállításában. Az 1980-as évek közepén művészete más irányba fordult, bár a geometrikus-konstruktivista művek feszes szigorúságát, merevségét nem alkotói pálfordulással, hirtelen ötlettől vezérelve, azonnali döntéssel változtatta meg. Ez a változás egy Gubis által megélt folyamat volt, melynek eredményeképpen jóval nagyobb szabadságot teremtett a maga számára az ábrázolt tárgy, a formák és a felhasznált anyagok tekintetében egyaránt. Gubis kialakított magának egy új, saját(os), hétpólusú szimbólumrendszert, melynek hálórendszerét a teljes létezésre rá tudta feszíteni. Ezek a vonat, a kereszt, a zászló, a szék, a kocsi, a sátor és a mell.2 Alkotói pályájának legösszetettebb vállalkozására készült, amikor megfogalmazta az 5+2 székszobor állítási világprogramot. Ez hatalmas méretű, fából és vasból készült székszobrok felállításának tervét foglalta magában, amelyeket a világ öt kontinensére, valamint egyet-egyet az Északi- és a Délisarkra tervezett felépíteni. Ezzel párhuzamosan Erdélyben is elindított egy székszobor állítási alkotóművészi vállalkozást: „Mivel világprogramom nehezen halad, (...) ezért kisebb 2 Wehner Tibor: Vonal, kereszt, zászló, szék, kocsi, sátor, mell: Gubis Mihály- emlékkiállítás. In: Magyar Műhely 47/148. (2008) 27. p. 80 | Csabai arc l 2014
