Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Petrovszki Pál
Iványi Katalin (Békéscsaba, 1924, január 12 - Budapest, 2009. április 9.) Az alkotótól nem áll módunkban műtárgyfotót szerepeltetni. Festő, a budapesti Dési Huber István Képzőművészeti Körben tanult, ahol a nála két évvel fiatalabb, pályakezdő Tamás Ervin és a szintén békéscsabai születésű Perlrott Csaba Vilmos festőművész felesége, Gráber Margit volt a mestere. Salamon Nándor ekképpen foglalja össze az életművet: „Iványi Katalin széles technikai repertoárt mozgósító művészete sajátos, egyedi jelenség a kortárs művészetben. Nehezen illeszthető stíluskategóriákba. Eszménye Vajda Lajos, álomvilága Szentendre szellemiségéből, az irodalom és muzsika átsugárzó-ihlető valóságából fakad. Tartalmilag az érzelmileg telített emlékek, kivetített belső víziók, formailag az elvontság mezsgyéjén egyensúlyozó figurák, amorf képződmények, különös lények határozzák meg festményei, kollázsai karakterét. Élvezi a szabad komponálás élményét, érzelmei, indulatai vezérlik. Szín-világa korszakonként, életfordulataival összhangban változott, végeredményben mégis rá nagyon jellemző. Szén- és ceruzarajzai tudatosabb, fegyelmezettebb szerkezetűek, könnyebben megragadható vonal- és formaélményt kínálnak."1 Iványi Katalin műveit - egyebek mellett - a Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Zsidó Múzeum őrzi. 1 Salamon Nándor: Három kiállítás az Apátúrházban. In: Művészet és Barátai 15/4. (2005) 21. p. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 53
