Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)

A XX. század első felének festői - Vasas Mihály

Jakuba János

(Békéscsaba, 1909. március 28 - Budapest, 1974. március 14.)

Szárkúpok Reggel

(1970-es évek; olaj, farostlemez; 60x80 cm; (1970 körül; olaj, farostlemez; 110x100 cm;

Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 74,110.1.1 Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 79.4.1.)

Festő, aki „nagy Csaba-imádó..." volt, ahogyan Sarusi Mihály nevezte őt.1 Tanulmányait a békéscsabai Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban kezdte, ahol rajztanára először Zvarinyi Lajos, majd a fiatal Mázán László volt. Vasas Mihállyal is kapcsolatba került. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként Rudnay Gyula és Réti István keze alatt dolgozott 1927 és 1933 között.

A Munkácsy-díjas mester több tanárképző főiskola, majd 1964-től a Magyar Iparművészeti Főiskola Építész Tanszékének tanára, később, Pogány Frigyes igazgatóságának idején, az intézmény igazgatóhelyettese volt. Életének utolsó évtizedében a szentendrei művésztetepen festett.

Jakuba János bár elhagyta Békéscsabát, de szülővárosának és környékének látványvilágától soha nem tudott elszakadni. Munkáit lágy festőiség jellemzi, melynek eszköze a tompa, lecsendesített színek foltszerű alkalmazása. A földdel és az állatokkal bánó parasztemberek halk szavú tevékenységének teremt melankolikus atmoszférát. Előbbi mellett a Balaton volt kedves témája, sok nyarat töltött Siófokon. E kirándulások alkalmával született - többek között - Balatoni hangulatok című sorozata. Különleges festői világa a magyar művészet történetének karakteres, mással össze nem téveszthető szereplőjévé teszi.

A Munkácsy Mihály Múzeum, amely gazdag Jakuba gyűjteménynyel rendelkezik, 1967-ben rendezte meg életműkiállítását. Szülővárosa 2012-ben nevezett el utcát a festőről.

1 Sarusi Mihály: írni, Csabán. In: Sarusi.hu/pdf/konyv/lrni_Csaban.pdf 18. p.

34 Csabai arcképek

2014