Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak szobrászai - Bohus Zoltán
Szeri-Varga Géza [varga Géza] (Budapest, 1951. november 26.) Pulykakakas (1977; vörösréz; 50 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 79.1.1.) Katinyi mártírok emlékműve (2011; gránit, acél; 430 cm, Budapest, III. kerület, Katinyi mártírok emlékparkja; fotó: Széri-Varga Géza) Szobrász és tanár, 1976-tól 2002-ig élt Békéscsabán. Működése nyomán joggal tekinthetjük tiszteletbeli csabainak. A várost elhagyva Csobánkára költözött. Felesége Udvardy Anikó szobrász. Tanulmányait a Budapesti Művészeti Gimnáziumban kezdte, majd 1970-től 1976-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának hallgatója, ahol Borbás Tibor, Mikus Sándor és Somogyi József voltak a mesterei. Békéscsabára kerülve a Fiatal Alkotók Köre Képzőművészeti Szekciójának tagjaként részt vett a FÁK Mappa összeállításában. A Munkácsy Múzeum Alföldi Tárlatán díjak sorát nyerte, legutóbb 2005-ben ítélte neki a grémium az alkotót egyébként tagjainak sorában tudó Békéstáji Művészeti Társaság elismerését. Békéscsabára érkezve először a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tanított, majd az Ifjúsági Házban indított szakkört, amely a művészeti szakközépiskolákba készülők (igen sikeres) felvételi előkészítője volt. Később a Békéscsabai Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 2002 és 2013 között pedig a Budapesti Művészeti Gimnázium művésztanára volt. „Széri-Varga Géza szobormunkái megkérdőjelezést nemigen kívánó egészet, szerves egységet alkotnak, amit megoldásai és tárgyi orientációja együttesen biztosít, legyen az dinamikus vagy statikus kompozíció. ...alkotói szótárában nem található meg sem a véletlenszerűség, sem az esetlegesség. Müveinek hangulatát alapvetően meghatározzák a felhasznált anyagok nagyon is különböző tulajdonságaikkal."1 1 Gyarmati Gabriella: Egyidejű pályaívek. Gnandt János, Lonovics László, Slezák Lajos és Széri-Varga Géza kiállítása a Munkácsy Mihály Múzeumban. In: Bárka 9/3. (2001) 76. p. Első békéscsabai megrendelés nyomán 1981-ben született köztéri alkotását, Mohácsy Mátyás portrészobrát a Ligetben helyezték el. 1983-ban állították fel a Kentaurokz, majd az Életfa, 1987-ben pedig a Tornászlány című munkáit. Több helyi köztéri feladat megoldása után 2003-ban A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékművét., majd 2005-ben - Fajzi Tamás építésszel - a békéscsabai Andrássy út járdaszintjébe süllyesztett, 410 cm átmérőjű Velocipédes városcímetX készítette el. Pályájának egyik nagyvállalkozását, A katinyi mártírok emlékművét, amelynek fia, Széri-Varga Zoltán építész a társalkotója, 2011-ben avatták fel Budapesten. A mű magját adó gránitkockát egy áttört felületével fákat mintázó vas kocka köpenyként fedi, konkrétan utalva a szovjetek által a katinyi erdőben elkövetett tömeggyilkosság helyszínére. Az éjszakai belső világítás nem várt jelenség a mű nézője számára, melynek jelentése igen sokrétű. 2014-ben avatták fel Gyulán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság épülete melletti kis parkban Bodoki Károly vízépítő mérnök egészalakos, életnagyságú bronz szobrát. A figura mögött lévő, kőből faragott növényrészből egy gém készül épp felszállni. Az emlékmű szobrászi megoldása szervesen kapcsolódik a környező épületek hangulatához és igazodik azok léptékéhez is. Műveit a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Munkácsy Mihály Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és a nyíregyházi Városi Galéria őrzi. 2 A szobor talapzatán 1980-as jelzés szerepel, de az alkotóról szóló összes szakirodalom 1983-as évszámot közöl. 114 Csabai arcképek 2014
