Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)
Szakál Veronika: Az ág. h. ev. lelkész és a csabai néprajzkutató, Dedinszky Gyula (1905-1994)
Az ág. h. evangélikus lelkész és a csabai néprajzkutató, Dedinszky Gyula (1905-1994) Dedinszky Gyula nemcsak Békéscsaba evangélikus lelkésze, hanem hely- történésze és a település néprajzkutatója is volt egyben. 1905-ben a szlovákok lakta Dunagáloson (ma: Szerbia) született, viszont szüleinek köszönhetően, kitűnően beszélt magyarul is. Tanulmányait Békéscsabán kezdte, azonban a trianoni békeszerződés elválasztotta családjától és szülőfalujától. A sikeres érettségi vizsgát követően Sopronban folytatta tanulmányait teológia szakon. Egyértelműnek tekintették, hogy evangélikus lelkész lesz belőle, hiszen közel 200 évre visszamenőleg a Dedinszky család tagjai között mindig voltak lelkészek. Magyar evangélikus teológusok közül elsőként Helsinkibe utazott tanulmányútra, ami akkoriban igazi újdonságnak számított. 1928-ban szentelték lelkésszé, elsőként Kiskőrösön lett segédlelkész, majd Ipolyvecére és Szarvasra helyezték, végül Kiskőrösön lett lelkész. 1942-ben, a második világháború alatt került Békéscsabára, és ettől kezdve nélkülözhetetlen szerepet töltött be a város életében. Munkájára az odaadás és felkészültség volt jellemző, melyet azzal ismertek el, hogy számos egyházi tisztségbe nevezték ki. A bányai egyházkerület lelkészi főjegyzőjének, majd országos aljegyzőnek választották, valamint a zsinati bizottság tagja és a Magyarországi Evangélikus Lelkészegyház alelnöke is volt. A háború után viszont a szocialista vezetés nem nézte jó szemmel tevékenységét, minden tisztségétől megfosztották, és csak a háttérben dolgozhatott. Komoly csapást jelentett az országnak, és Békéscsabának is a magyar-szlovák lakosságcsere végrehajtása 1947-től. Ennek értelmében több ezer szlovák hagyta el a várost, és azok, akik itt maradtak, lemondtak az anyanyelvi oktatásról és istentiszteletről. Mi csabaiak azonban tudjuk, hogy ebben az emberpróbáló időszakban is aktívan tevékenykedett Dedinszky Gyula, aminek eredményességét bizonyítja az általa írt számos tanulmány. Alapos kutatásokat végzett, amelyek során pontosan rögzítette az információkat különböző témákban, mint pl.: a csabai tanyavilág; a helyi szlovákság története, irodalma; az evangélikus egyház története; Stark Adolf munkássága. Gyűjtéseinek jelentőségét talán az támasztja alá a legjobban, hogy a Magyar Néprajzi Társaság 1981-ben kitüntette a Sebestyén Gyula Emlékéremmel, mely az önkéntes néprajzgyűjtőknek adható legmagasabb kitüntetés. írásaival Békéscsaba történetét, néprajzát örökítette meg, melyek a csabaiak számára is szolgáltak új információkkal. Erre kiváló példa az 1967-ben összeállított Vidám Csaba című munkája, amely hiánypótló helytörténeti kiadványként, teljes terjedelmében most jelenik meg először. Szakái Veronika, a Munkácsy Mihály Múzeum történésze C/3 7
