Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)
III. Egyházi élet
43. Kántori stóla A Kisgazda Székház, jelenleg a Balassi Kultúrotthon helyén valamikor egy alacsony épület állott. Filipinyi Albert „Az Iparoshoz” címzett vendéglője. Jó bort mértek benne. Csarejs36 tanító törzsvendége volt, hiszen csaknem szemközt lakott a kocsmával. Odajártak gyermekkori pajtásai, egykori iskolatársai is, így Araczki (Szivarkás), Holcz (Libent) és Adamik37 lakatos (Földvári u.). Egy nyáron nagy szárazság volt, hetek óta semmi eső, még harmat sem. Azt mondja Araczki Csarejsnek:- „Hallod! Igazán orgonálhatnál már egy esőért való éneket”.- „Lehet, akár már holnap a reggeli istentiszteleten. De azt megmondom, ha lesz eső, mindegyikőtök ad egy-egy vastagkolbászt.- „Megadjuk!” Másnap valóban énekeltek is a kistemplomi reggeli könyörgésen esőért való éneket. Dél táj ban irtózatos zápor kerekedett, ömlött az eső, mintha dézsából öntötték volna. Csarejs már kora délután ott volt a kocsmában, ahová egymás után megérkeztek az esőrendelő cimborák is, és mindegyik becsületesen elhozta az előre kialkudott vastagkolbászt is. 44. Hasonló dallamok Povázsai Zsigmond38 tanító (a Zsilinszky, ma Dózsa György utcai evangélikus iskolában tanított) egy gyermektemetésen a választott „Mily könnyen hervad a rózsa” kezdetű, az emberi élet múlandóságát példázó éneket énekelte. Tudnivaló, hogy ez ének dallamának első két sora teljesen egyezik a „Haragszik a rózsám anyja” kezdetű magyar nóta dallamával. Povázsai (szép bariton hangja volt) rázendített. Amikor a harmadik sorhoz ér, nem az egyházi dallamot, hanem a nótát fújja tovább, s egyszer csak azon veszi észre magát, hogy egyedül marad az éneklésben. Ki is tépte a Funebrálból (szlovák halotti énekeskönyv) ezt az éneket, hogy szégyenbe ne jusson miatta máskor is. 45. Amikor nem jön ki a szótag Andrassovicz György10 tanító (1802—1852), Uhrin Károly39 nagyapja, kiváló orgonista volt. Sohasem vitt magával a templomba kottát. Egy Újévkor a szlovák istentiszteleten az „Új esztendő jött el hozzánk” (Tr. 112. sz.) kezdetű éneknél véletlenül a „Mennyből jővén az angyalok” (Tr. 103. sz.) karácsonyi ének 36 Csarejs György (1844-1907): 1885-ben a békéscsabai evangélikus egyházközségben dolgozott tanítóként. 44 évig tanított Csabán, szorgalmas, igazságos és kötelességtudatos embernek ismerték. 1860-ban Selmecen az evangélikus gimnáziumban folytatta tanulmányait, amikor a magyar Akadémia házának felépítésére és működésére adományokat gyűjtöttek. Csarejs György, több diáktársával együtt adományozott erre a célra, ő maga 50 krajcárt. (Csabai arcok. Szerk. Fórján János, Békéscsaba, 2010.; Vasárnapi Újság) 37 Adamik Mihály: Békéscsabán dolgozott lakatosként. 1877-től két éven át ő végezte a csabai színház építése során felmerült lakatos szakmunkákat. (Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák, 1717-1918. Békéscsaba, 2008.) 38 Povázsay (Povázsai) Zsigmond: Békéscsabán dolgozott evangélikus tanítóként 1885-ben, és később még 1903-ban is. (A magyarhoni ág. hitv. evangélikusok négy egyházkerületének egyetemes névtára 1885. évben, Budapest, 1885.; A magyarországi ág. hitv. evang. keresztyén egyház névtára az 1903. évben, Sopron, 1903.) 39 Uhrin Károly: Békéscsabán és Szarvason tanult, majd 1887-től a békéscsabai evangélikus egyház tanítójaként kezdett dolgozni, majd 1915-ben igazgatónak választották. 1901 és 1922 között a Békésvármegyei Általános Tanítóegyesület elnöke volt. (Békéscsaba, 1930) CX3 C/3 46
