Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)
Dedinszky Gyula: Vidám Csaba (Történetek - mesék, Békéscsaba, 1967.)
(Bevezető ^ Más egy ember arca, amikor gondbarázdák szántják, más, amikor a harag, a gyűlölet vonásai torzítják el, más, amikor a fájdalom könnyei peregnek rajta végig — és ismét más, egészen más az arc akkor, ha a vidámság, a jókedv, a mosoly tükröződik rajta. így van ez nemcsak az egyes ember, hanem az embercsoportok, vagy egész népek arcával is. Mi is tehát, ha igazán ismerni akarjuk, a magunk szűkebb emberi közösségének, ennek a mi kedves békéscsabai népünknek az arcát, akkor nem elég tudni szorgalmas munkáját, sorsának tragikus eseményeit, nem elég ismerni jelene problémáit, az élete alakulását rögzítő grafikonokat, számadatokat, hanem a teljes képhez elengedhetetlen ismerni népünk örömét, jókedvét, vagy akár úgy is mondhatjuk, hogy a humorát is. Ezért láttam hozzá VIDÁM CSABA cím alatt olyan derűs történetek összegyűjtéséhez, amelyek mind Csabán, vagy legalább is csabai emberekkel estek meg, s a gyűjteményt kiegészítettem olyan mesékkel, tréfákkal, mókás népi játékokkal, amelyekkel a régi - rádió- és televízió, sőt színház és mozi nélküli - világban népünk szórakozott. Szeretnénk azonban mindjárt elöljáróban egy magától kínálkozó félreértést eloszlatni. Ez a gyűjtemény nem „viccgyűjteménynek” készült. Nem tekinti feladatának azt, hogy hangos hahotára fakasszon, sempedig azt, hogy csiklandós történetekkel szórakoztasson. Ezeknek a történeteknek csaknem mindegyike - tanít. Tanít megismerni csabai népünk múltját, egykori vezető személyeket és az egyszerű, névtelen polgárokat. Bepillantást nyerünk rajtuk keresztül a régi községi, egyházi és kulturális életbe. Egyik-másik történetben tükröződnek a korabeli szociális viszonyok. Az Áchim-történetekből a demokrácia kezdeti korának a levegője árad felénk. Ezek a történetek, mesék, leírások mind tanítanak, de úgy, hogy az embernek nem kell homlokát ráncolva, fejét törve „magolni”, hanem szórakozva tanulhatja teljesebben megismerni csabai népünk életét, lelkét. De ez már értékelés, ami nem a gyűjtő dolga, hanem az olvasóé, a kritikusé. C/3 13 ess
