Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)
VIII. Vegyes történetek
A mi kis menyecskénk szeret inni, Ágyban heverészve pöfékelni. A mi kis menyecskénk elmegy tőlünk, Jó is, különben mind tönkre megyünk. [Az eredeti szlovák nyelvű verset a megadott források alapján nem tudtuk visszakeresni - Szerk.] 138. Titkos szavazás Lelkészt választott a csabai evangélikus egyház. Hivatalos jelölt Rohány (ahogy a csabaiak ejtik: Rohan) Mihály74 gyulai lelkész volt. A választó közgyűlésen elnöklő Szeberényi Lajos Zs.33 esperes bejelentette, hogy többek kívánságára el kellett rendelni a titkos szavazást. A közgyűlés tagjainak tehát részletesen elmagyarázta a titkos szavazás módját:- „Mindenki egy üres lapot kap, aki elfogadja a hivatalos jelöltet, csak annyit írjon a lapjára, hogy: Igen. Aki nem fogadja el, írja azt, hogy: Nem. Semmi egyebet nem szabad a papírlapra írni.” Bontják a szavazatokat. Az egyik cédulán ez áll:- „Igen. Rohán urat. Zahorán Mátyás, Berényi út 34.” 139. Egyházi bor Volt a csabai evangélikus egyháznak a Veszely-hídnál egy szép kertje. 18 holdas szőlője és gyümölcsöse. Sok bor termett ott, de a minősége bizony elég gyönge volt. Szeberényi Gusztáv75 mesélte, hogy amikor a vesebántalmai miatt az orvos szigorú diétára fogta, eltiltva őt egyebek mellett mindenfajta szeszesitaltól, akkor hozzátette:- „Egyházi bort azért ihatsz!” (annyira kevés volt annak szesztartalma). 140. Trágya-komplexum A mezőgazdaság kollektivizálása idején a tsz. kérdés az Egyházmegyei Lelkészi Munkaközösség ülésein is gyakran szerepelt napirenden. Az állami egyházügyi hivatal megyei főelőadója, Gregor György76 a lelkészek véleményére is kíváncsi volt. Minden lelkész érezte a megszólalás, de még a hallgatás felelősségét is, hiszen mindkettő egy kissé a politikából való vizsgázást is jelentette. 74 Rohály (Rohan) Mihály: 1940-ben az Arad-békési egyházmegye jegyzője. Evangélikus lelkész Gyulán, majd Békéscsabán 1939-1951 és 1957-1959 között. (A magyarországi evangélikus keresztyén egyházegyetem névtára. Győr, 1940.; Német Mihály - Szeberényi Andor: A Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete az ezredfordulón 2000-2001. Budapest, 2002) 75 Szeberényi Gusztáv (1890-1941): 1918 és 1941 között evangélikus lelkész Békéscsabán. Édesapja Szeberényi Lajos Zsigmond, csabai lelkész, de Szeberényi Gusztáv még a Torontál vármegyei Tótaradácon született. Teológiai tanulmányait Pozsonyban és Lipcsében folytatta, majd 1914-től segédlelkész lett Békéscsabán. 1918-ban választották evangélikus lelkésznek, ezen időszak alatt létrehozta az Evangélikus Árvaházat, a Diakonisszaképző Intézetet és az Evangélikus Aggokházát. A szlovák nyelvű Evanjelicky Hlásnik és a Békéscsabai Evangélikusok Lapjának volt a szerkesztője. (Csabai arcok. Szerk. Fórján János. Békéscsaba, 2010.) 76 Gregor György: 1951-tól a Békés megyei Állami Egyházügyi Hivatal főelőadója volt, és az addigi csabai lelkészek eltávolításában komoly szerepet játszott. Dedinszky Gyulát felfüggesztették állásából, míg Rohály Mihály, fenyegetések hatására mondott le. (A békéscsabai evangélikus egyházközség rövid története. 1718-2000.) £65 ÍOO
