Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - A hatások település egészét érintő színterei - Az olvasókörök
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ban, 1861-ben az enyhülés jelenlétének is betudhatóan már működött a kör, amely virágzó tevékenységet folytatott az elnyomatás súlyosabb évei után, s a „Népkör” nevet viselte.844 Az osztrák önkényuralom végén, a kiegyezéssel indult meg a szabad közösségi élet szerveződése. A felsőbb hatóságok is szükségesnek tartották azt, hogy az ifjúság, iparosok, vallási közösségek társulatokban szerveződve, politikailag jól ellenőrizhetőek legyenek, egyben az erkölcsös, vallásos nevelést is előmozdítsák a fiatalság körében, követve a kor polgáriasultabb eszmeiségét, művelődési igényét.845 Az 1864-ben a Népkörből kivált tagok alakították meg a kaszinót, amely 1867-ben Polgári Olvasó Egyletté alakult át. A kiegyezés (1867) után sorra alakultak meg a különböző társadalmi szervezetek, részben tükrözve a nemzetiségi elkülönülést is. A „Magyarvégesi Olvasó Kör” 1878-ban alakult meg, és széleskörű művelődési lehetőséget biztosított. Hírlapokat járattak, és könyveket vásároltak, amelyeket a tagság számára bocsátottak. Szakkönyvtárral is rendelkeztek, gazdasági és ismeretterjesztő kiadványokkal. A folyóiratok közül az „Alföldi Függetlenség”, „Pesti Hírlap”, „Friss Újság” járt a magyar körbe. Évente több alkalommal is rendeztek műkedvelő, népszínmű előadásokat, amelyeket Vidó József és Hathy Tibor szervezett. A szlovákság 1883-ban hozta létre az „Tótvégesi Olvasó Egyletet”, amely a „Nemzeti Kör” nevet viselte. E körben is lehetőség adódott az olvasásra, a közösségi problémák megbeszélésre, politizálásra, nem utolsó sorban szélesebb körű művelődésre. A tagok létszáma 535 fő volt. Nyemecz János után Ifj. Jeszenszky Károly evangélikus lelkész volt az elnöke négy évtizeden át. A Tótgáton belül szerveződött meg továbbá a „Mezőberényi Első-tizedbeli Olvasókör”, valamint a „Mezőberényi 2. Tótvégesi Olvasókör” is. A „Németvégesi Olvasóegylet” 1885-ben szerveződött meg, hasonló tevékenységi körrel. Az 1880-ban létrehozott „Társadalmi Olvasó Kör” a német részen, a Luther utcában székelt, melynek elnöke 1902-1918 között Nun Nándor volt. Jóllehet könyvtára, olvasóterme, biliárdterme is volt a művelődés és szórakozás céljára, politikai társulatnak tekinthető. Itt tárgyalták a község ügyeit, szervezték a helyi és országgyűlési választásokat. Tagjai politizáltak. Az újabb „Polgári Kör” 1888-ban alakult meg, melynek tagjai túlnyomó részben iparosok, kereskedők és tisztviselők voltak. A kör 1930-ban szerveződött újjá. 1843-ban mindössze 11 tagja volt. Az elnöki tisztet Köhler József töltötte be.846 A szélesebb társadalmi réteget érintő, parasztságot összefogó „Gazdakör” 1894-ben alakult meg Horváth János és Winter Ádám kezdeményezésére. A háború után, 1921-ben magába olvasztotta a Központi Népkört. Az alapszabály módosítására 1923-ban került sor, amely szorgalmazta a közművelődés kiterjesztését, az er844 BONYHAI 1931. 129. 845 Mindez megmutatkozott a nagyobb mezővárosokban, így a Három Városban is. NOVÁK 1986. 846 „Békési gyűjtemény”. Békés Vármegye Útmutatója. (Szerk.: Tóth Kálmán) Gyula, 1943. 204. 268
