Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás terjedelmű vidékek központjai lévén, kihatással bírnak környezetükre.”554 Sárkány János esperes inti, és óvja iskolaigazgató lelkészeit a következmények miatt: „Mint méltóztatnak látni, hiában történnek a felvilágosítások, igazolások, sőt némely adatok valótlanságának kiderítése; - kiket egyszer a tanfelügyelő úr bölcs belátása megintésre érdemesnek jelentett ki, - megintve marad az. Bánfalva, Szarvas, Mező- berény, Orosháza első ízben megintése fenntartatik. Igyekezzünk lehetőleg - minden tekintetben úgy is lehetetlen eleget tenni a törvény követelésinek, hogy a kellemetlen beavatkozásoktól meneküljünk, s iskoláink felekezetiségét megóvjuk. ”555 Hogy az iskolába járók beiratkozása és a mulasztók száma idővel sem változott, azt jól érzékelteti a leány tanoda 1873/74. évi kimutatása. A tanodába 159 főből 126 iratkozott be októberben, novemberben 20, a többi folyamatosan áprilisig. Kimaradt 44 fő. Nyáron 115 fő vizsgázott. Az összes hiányzás is magas, 5442 nap. A helyi körülmények megváltoztathatatlanságára utal Haan Lajos körlelkész bejegyzése a fiú tanoda jegyzőkönyvébe 1874-ben. „Az idei nyári vizsgákat Mező- Berényben pünkösd hétfőjén délután szándékozom megkezdeni... Valahára már alkalmazkodnunk kell a hazai törvényhez, mely legalább 8 hónapi iskoláztatást kíván, pedig Mezőberényben a rendes iskoláztatás nem igen kezdődik október előtt.”556 1877. április 12-én Bánhegyi István királyi tanfelügyelő táblázatos kimutatás miatt fordul a megyei népiskolákhoz, mely szerint - a népiskolai törvény rendelkezéseinek értelmében - az iskolai mulasztásokat szorosan vezetni kell, s a mulasztókat 50 krajcárral, illetve 1 forinttal meg kell bírságolni. Iskolakötelezettség szempontjából az 1879-ben kiadott „Tanterv a nem magyar ajkú népiskolák számára” nem hozott újat, az 1868-as XXXVIII. te. és az 1879. évi XVIII. te. értelmében hangsúlyozta a hatévig tartó mindennapi iskolába járást. Tehát a 6. életévét betöltött gyerek 12. éves koráig a mindennapi iskolába köteles járni. Továbbá, abban az esetben, ha felsőbb tanintézetben nem folytatja tanulmányait, hároméves ismétlő iskolába kell járatni.557 Korszakunk vége felé érdemes néhány ismertető gondolatot felidézni az 1881/82- ben leányokat tanító nevelőtől, kinek tanév végi „Rövid értesítése” az 1881/82-dik tanévről az egyik leginformatívabb szöveges értékelés: „Mondható, hogy a leány ta- noncok, egynéhányat kivéve, október végén már fenn voltak az iskolában, úgy hogy a tanítás akkor már rendben folyhatott... nagyban uralkodott a vörheny és roncsoló toroklob - féle járványos kór, mely miatt az iskoláztatás beszüntetvén, a növendékek hét egész héten át elmaradtak a tanóráktól... Mily hátrány és csorba lehet ez így tanévi haladásban, azt nem szükség fejtegetni... Ezen kívül pedig most a tanév vége felé a beállott tavaszi munkák is csak a tanonezokat, részint adott engedély mellett, részint a nélkül, elvonták az iskolától.”558 íme az évszázados probléma, a 554 A vallás és közoktatásügyi miniszter 16.545. sz. levele, 1872. augusztus 2. MSZEEI jelzet nélkül. 555 MSZEEI 1872-es iratok, jelzet nélkül. Sárkány János esperes 1872. szeptember 11-én kelt levele. 556 BML Mb. ir. Fiú tanoda jkve. 1873/74. 557 Tanterv a nem magyar ajkú népiskolák számára. Budapest, 1879. 558 BML Mb. ir. Leány tanoda jkve. 1881/82. 176
