Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Műveltségi állapotok Békés megyében a XVIII-XIX. században - A népoktatás története Békés megyében 1710-1890 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás san elvárt tudásszint vagy iskolai tudnivalók ismerete nélkül sem tekinthetők műveletlennek. „A parasztember legtöbbje értékes, sajátos népi-paraszti műveltséggel rendelkezett. Nem az írás-olvasás útján létező, így megszerezhető és terjedő műveltség volt ez, mint a mai, hanem a szájhagyomány útján átöröklődő, változatos és színes »ismeret« anyag, pontosan meghatározott szokás- és hagyományrendszer, élmény- és tapasztalatfolyamat, az egyes ember, valamint a közösség teljes életét betöltő kultúra, nevelőhatásaiban, »oktatási« eredményeiben teljesen egyenrangú a »hivatalos« művelődési anyagokkal [...] A 19. század közepéig a paraszti műveltségi anyagba nem tartozott bele az olvasás-írástudás, ezek a parasztság zöme számára a 19. század közepe előtt nem voltak «elemi», vagyis nélkülönözhetetlen ismeretek, a legtöbb parasztember ezek nélkül is el tudta látni felnőttkori nélkülönözhetetlen faladatait... Érdekes műveltséget szerezhettek maguknak azonban a szóbeli hagyományok átvételével, a paraszti életbe való folyamatos bekapcsolódással, a falu életében való közvetlen résztvétellel...” - állapítja meg Mészáros István.259 A dél-alföldi szlovákság népi írásbeliségének jellemzői is jól érzékeltetik azt a folyamatot, ahogyan a gazdasági tényezők, gazdálkodási körülmények kényszere alatt írt paraszt-naplók, feljegyzések mellett a funkcionális írásbeliség kétnyelvű formái megjelentek. Tükrözik az alsóbb paraszti rétegek íráskészségét és a hagyományos paraszti műveltség átstruktúrálódását.260 A népoktatás története Békés megyében 1710-1890 között A kezdetektől 1709-ig A XII. század derekán szerveződtek e vidéken az első egyházak. Öt monostor alakult meg - közöttük Csőit, Gerla -, s 1327-ben Gyulán is épült templom és rendház.261 A monostorok mellett iskolák is épültek. A monostori iskolák szerzetes - és papképző - intézmények voltak, de közvetett hatásuk is volt a népiskolákra, mert ezekből kerültek ki a nép lelki vezetői és oktatói: a papok. A monostorok melletti iskolákban a „Fráter lektor” végezte a tanító munkát. Bizonyos, hogy a falusi plébánosoknak és káplánjaiknak is különös kötelességük volt az ifjúság nevelése és oktatása, amit kezdetben a templom előcsarnokában vagy szabad ég alatt, a templom mellett, vagy a parókiájukon végeztek. II. Jenő pápa, majd IV. Leó pápa szigorúan kötelezte a plébánosokat arra, hogy a népet elemi ismeretekre tanítsák. Minden bizonnyal - jóllehet adataink nincsenek rávonatkozóan - Békés vármegyében az Árpád-korban is léteztek ilyen iskolák. Ezek az úgynevezett „fárai iskolák” nem voltak a mai értelemben vett népiskolák, mert azokban a plébánosok elsősor259 MÉSZÁROS 1979. 302-303; ORTUTAY 1961. 479-510. “° GYIVICSÁN 1987a; GYIVICSÁN 1992. 261 BLAZOVICH 1984; KOVÁCS 2002. 16-17. 84
