Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az evangélikus népoktatás kialakulása és elterjedése
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás A reformáció előtti időkben Magyarországon már volt háromféle iskola, melyekben a ferencesek, domonkosrendi barátok tanítottak. 1540-ben 15 káptalani, 275 falusi és városi, valamint 1 zsidó iskolát tartottak nyilván. Kijelenthető, hogy elegendő iskolát talált a reformáció. A kolostori, székesegyházi és káptalani iskolák voltak a középfokúak, sőt a káptalani iskolák némelyike főiskolának számított. Meglehetősen sok iskola működött, de valójában mégis kevés, mivel számos olyan megye található, ahol iskolákra vonatkozó adatok nem ismeretesek.189 Az 1519 után rohamosan teret hódító reformáció megnövelte az iskolák számát. Köztük a falusi és városi iskolák szerveződtek meg. 1. A falusi iskolák nem álltak egymással szoros kapcsolatban. Fennhatóságukat már ekkor is az egyházi és helyi közösségi vezetés jelentette. Az egyes tagozatoknak nem volt meg a pontos időtartamhoz kötött elkülönülése. Ekkor még az osztályokat nem választották el évfolyamok szerint, a népoktatás és közoktatás összeolvadt, és nem volt egyöntetűség tantervben, de módszerben sem. Az egyes iskolákban a rektor felfogása, képzettsége, egyéni látásmódja dominált, így az ő személyisége, rátermettsége volt a meghatározó. Egyetlen közös vonás közöttük a latin iskolák humanisztikus jellege. Érdekesség az, hogy az alsóbb osztályokban is sok helyen tanították a klasszikus nyelveket (latin, görög, héber), ha a tanító ismerte azokat. A tanítói munka csak átmeneti jellegű volt, lépcsőt jelentett a lelkészi hivatáshoz. A zsinati határozatok, kánonok sem engedték, hogy a rektorok hosszabb ideig maradjanak az iskolában. Működésük ideje egy-három év között változott, ezért alig akadt közülük olyan, aki a tanítást élete fő céljának, hivatásának tekintette volna. 2. A falusi iskolák mellett városi iskolák is alakultak. A felvidéki, duna- melléki, erdélyi részeken a magyarok körében, valamint a német, szász városokban szerveződtek meg. Ezeket a városi polgárság igényeinek megfelelően alakították ki, s az anyanyelven történő írásra, olvasásra, számolásra, latin nyelvre helyeztek nagy hangsúlyt. A felvidéki szlovákok lakta evangélikus városok iskoláit is ekkor alapították, melyek szellemiségükkel évszázadokon át hatással voltak az evangélikus oktatás fejlődésére (például Bojnice, Bardejov, Brezno, Kezmarok, Nodrus).190 A külföldi iskolatípusok közül a németországi volt a legnagyobb hatással a hazaira. Teológiai, filozófiai, pedagógiai áramlatai a XVII. századtól napjainkig meghatározóak. A németországi városokban is az 1530-1540-es években jöttek létre a protestáns iskolák. A német reformáció első iskolaalapítása a magdeburgi váro189 Például Borsod, Csanád, Komárom, Szilágy, Zala megye. GÁL 1940. 87. 190 A felsoroltakon kívül az alábbi helységekben működtek még iskolák: Pezinok, Bojnice, Brezovica, Besztercebánya (Banská Bystrica), Igló (Spisská Nová Vés), Jólsva (Jeláava), Körmöcbánya (Kremnica), Korpona (Krupina), Alsókubiny (Dolny Kubin), Liptószentmiklós (Liptovsky Mikulaá), Najnik, Selmecbánya (Banská Stavnica), Hlohovec, Léva (Levoéa), Malacka (Malacky), Marku- sovce, Módra, Mosóc (Mosovce), Poprád (Poprad), Pozsony (Bratislava), Prievidza, Pucov, Ras- tovce, Rózshegy (Ruzomberok), Rozsnyó (Roznava), Sáros, Szelőce, Szenic, Spisské Vlachy, Sepesszombathely, Spisské Pohradie, Szerdahely. GÁL 1940. 87; REZIK-MATTHEIDES 1971; BAJKÓ-VASKÓ 1977. 62
