Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskoláztatás története a kezdetektől a I. Ratio Educationisig
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ben a mezőberényi szlovák iskola az egytanítós falusi iskolatípusba sorolható. „Falusi iskola a neve azoknak a falvakban vagy mezővárosokban szervezett iskoláknak, melyekben a hitoktató mellett csak egyetlen tanító tanít”. Típusait tekintve a herényi az első típusba tartozik, ahol a tanulók azonos nyelvűek és azonos vallásúak. A tanrendszer továbbiakban előírásokat fogalmaz meg a tananyagra és a tanítókra vonatkozóan. Ezek azonban csak ideiglenes előírások, keret jellegűek. A Ratio alkotói éppen az iskolák életkori különbözőség miatti eltérő tananyagra hivatkoznak a meghatározás nehézségét illetően. Ennek megfelelően az anyanyelvi iskolák gondjait viselő felügyelők megítélésére, illetve jóérzésű papok belátására, végül pedig az iskolák tanítóinak lelkiismeretességére hagyatkoznak.302 Az anyanyelvi iskolák tananyagát tehát helyi szinten, közösen alakították ki. A konkrét tananyagra vonatkozón a történeti források biztosítanak ismereteket. Az első Ratio a tanítókról és az iskola felügyeletéről is rendelkezik. Először az 1687-es törvény szellemében a mezővárosok, falvak földesurainak teszi kötelességévé, hogy az iskolákról gondoskodjanak, és fenntartsák a helyi pappal együttműködve azt (iskolaépítés, tanító javadalmazása). A falusi tanítót a lelkipásztor választja a földesúr jóváhagyásával, s a népiskola felügyelőjének megerősítésével, aki tulajdonképpen a lelkész, a pap. O külön utasítás szerint köteles munkáját elvégezni. Az I. Ratio törekedett arra, hogy egységesítse az alsófokú és többféle felekezetű iskolákat, ez azonban csak részben sikerült. A teljes elfogadásától a protestánsok elzárkóztak, mivel azt a vallási autonómiájuk megsértésének tartották. A tananyagra vonatkozóan már előtte és utána is évtizedekig a helyi igények és lehetőségek szerint történt a tanítás. A tanító felvételét az egyháztanács és a presbitérium döntötte el. Arra vonatkozóan, hogy földesúri befolyást gyakorolt volna a választásokra, nincsen adat. Az iskolai felügyelet kérdésében az egyház belső szabályzata volt az irányadó, mely szervezeti felépítésének megfelelően határozta meg az ellenőrzési jogköröket. A Ratio 58. §-a értelmében a falu nem katolikus népiskolájának is a helyi katolikus plébános volt a közvetlen „állami felügyelője”, joga volt ellenőrizni, hogy az előírásoknak megfelelően folyik-e a tanítás. Ez azonban - Mezőbe- rényben is - a gyakorlatban nem valósult meg. Az egyházi dokumentumok nem tesznek róla említést, viszont azt többször is megemlítik, hogy jó a szlovák evangélikus egyház kapcsolata a helyi plébánossal. A feljegyzések nem konkrét dolgokat említenek, hanem általánosságban beszélnek, de a jó kapcsolattartásra utalnak. Mint említettük, az 1777. évi Ratio Edicationis egy-, két- és háromtanítós iskolákat nevez meg. Tekintettel arra, hogy a herényi iskolát 1798-ig egytanítósnak tartjuk az egyházi dokumentumok alapján, ennek megfelelően a későbbiekben a tananyagra és az iskolába járás körülményeire, a tanítás idejére vonatkozóan is ennek megfelelően végezzük kutatásunkat. Nemzetiségi iskolapolitikáról az I. Ratiotól kezdve beszélhetünk. A XVIII. században a nemzetiségi oktatás még nem merült fel országos, államhatalmi szinten. 302 MÉSZÁROS 1981. 65-66. 96
