Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskoláztatás története a kezdetektől a I. Ratio Educationisig

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ben a mezőberényi szlovák iskola az egytanítós falusi iskolatípusba sorolható. „Fa­lusi iskola a neve azoknak a falvakban vagy mezővárosokban szervezett iskoláknak, melyekben a hitoktató mellett csak egyetlen tanító tanít”. Típusait tekintve a herényi az első típusba tartozik, ahol a tanulók azonos nyelvűek és azonos vallásúak. A tan­rendszer továbbiakban előírásokat fogalmaz meg a tananyagra és a tanítókra vonat­kozóan. Ezek azonban csak ideiglenes előírások, keret jellegűek. A Ratio alkotói éppen az iskolák életkori különbözőség miatti eltérő tananyagra hivatkoznak a meg­határozás nehézségét illetően. Ennek megfelelően az anyanyelvi iskolák gondjait vi­selő felügyelők megítélésére, illetve jóérzésű papok belátására, végül pedig az isko­lák tanítóinak lelkiismeretességére hagyatkoznak.302 Az anyanyelvi iskolák tananyagát tehát helyi szinten, közösen alakították ki. A konkrét tananyagra vonatkozón a történeti források biztosítanak ismereteket. Az első Ratio a tanítókról és az iskola felügyeletéről is rendelkezik. Először az 1687-es törvény szellemében a mezővárosok, falvak földesurainak teszi köteles­ségévé, hogy az iskolákról gondoskodjanak, és fenntartsák a helyi pappal együtt­működve azt (iskolaépítés, tanító javadalmazása). A falusi tanítót a lelkipásztor vá­lasztja a földesúr jóváhagyásával, s a népiskola felügyelőjének megerősítésével, aki tulajdonképpen a lelkész, a pap. O külön utasítás szerint köteles munkáját elvégezni. Az I. Ratio törekedett arra, hogy egységesítse az alsófokú és többféle feleke­zetű iskolákat, ez azonban csak részben sikerült. A teljes elfogadásától a protestán­sok elzárkóztak, mivel azt a vallási autonómiájuk megsértésének tartották. A tan­anyagra vonatkozóan már előtte és utána is évtizedekig a helyi igények és lehetősé­gek szerint történt a tanítás. A tanító felvételét az egyháztanács és a presbitérium döntötte el. Arra vonatkozóan, hogy földesúri befolyást gyakorolt volna a választá­sokra, nincsen adat. Az iskolai felügyelet kérdésében az egyház belső szabályzata volt az irányadó, mely szervezeti felépítésének megfelelően határozta meg az ellen­őrzési jogköröket. A Ratio 58. §-a értelmében a falu nem katolikus népiskolájának is a helyi katolikus plébános volt a közvetlen „állami felügyelője”, joga volt ellen­őrizni, hogy az előírásoknak megfelelően folyik-e a tanítás. Ez azonban - Mezőbe- rényben is - a gyakorlatban nem valósult meg. Az egyházi dokumentumok nem tesznek róla említést, viszont azt többször is megemlítik, hogy jó a szlovák evangé­likus egyház kapcsolata a helyi plébánossal. A feljegyzések nem konkrét dolgokat említenek, hanem általánosságban beszélnek, de a jó kapcsolattartásra utalnak. Mint említettük, az 1777. évi Ratio Edicationis egy-, két- és háromtanítós is­kolákat nevez meg. Tekintettel arra, hogy a herényi iskolát 1798-ig egytanítósnak tartjuk az egyházi dokumentumok alapján, ennek megfelelően a későbbiekben a tan­anyagra és az iskolába járás körülményeire, a tanítás idejére vonatkozóan is ennek megfelelően végezzük kutatásunkat. Nemzetiségi iskolapolitikáról az I. Ratiotól kezdve beszélhetünk. A XVIII. szá­zadban a nemzetiségi oktatás még nem merült fel országos, államhatalmi szinten. 302 MÉSZÁROS 1981. 65-66. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom