Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskoláztatás története a kezdetektől a I. Ratio Educationisig
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás épület volt - hasonlóan a lakóházakhoz és egyéb épületekhez az iskola is hasonló anyagokból és módon épülhetett fel. A könnyűszerkezetes paticsfal megfelelt a táji környezetnek, a mocsaras tájnak, ahol a Körös árvizei állandó veszélyt jelentettek, s árvíz esetén is épségben maradhatott, hisz nem dőlt össze az épület a gerendaváznak köszönhetően. Iskolaépületre vonatkozó első híradás 1810-ből ismeretes. Ekkor bontották el az uralkodó által építtetett - nyilván az 1781 után királyi engedéllyel létesült - iskolaépületet.287 Mint ahogyan templom is volt Mezőberényben, úgy iskola is lehetett, mindkét nemzetiségű (német és szlovák) evangélikus gyülekezetnek a Vallási Türelmi Rendelet előtt. Jóllehet a németek és szlovákok az 1780-as évekig közösen használták a templomot, ez a helyzet a kezdeti években sem állhatott fenn. A németek 1725-ben jelentek meg Berényben - közel egy időben a szlovákokkal, s 1745- ben már saját iskolát alapítottak,288 jóllehet gyermekeiket már előtte is német tanítóval taníttatták. Erre az időszakra vonatkozóan fontos adatok állnak rendelkezésünkre a XIX. század első feléből. Az iskoláztatás kezdetére a szlovák egyház mindkét iskolai anyakönyve utal bevezetőjében: „Tanodája eredetét vévé mindjárt az egyházéval, de nem vala az közös, mint az imaházzal, egyébként egyesült német - felekezetűekkel -, mivel ezek, noha szlávokkal egy lelkészt, de külön Tanítót tártának”. Kezdetben a tanítás természetesen osztatlan volt, s néhány éves tartalmú lehetett. A tanulói létszámra is utalnak a történeti források: „Növendékek száma eleinte csekély volt, úgy annyira, hogy egy tanodái épület azoké elfogadására s’ egy tanító azok nevelésére elegendő vala: mihez képest akkoron a’ két nemű növendék vegyesen gyakorlá a’ tanodát”.289 A mezőberényi szláv - szlovák - iskolát tehát egy időben építették az imaházzal, illetve templommal, s egy tanítóval rendelkezett, aki mindkét nembeli gyermekeket tanította. A tanító személyére vonatkozóan a források két személyt neveznek meg mint olyanokat, akik a letelepülőkkel együtt érkeztek. Az egyik Matthei- des Lőrinc, aki először Békéscsabán tanított 1718-1722 között.290 Mattheidesz négy évig tanított Békéscsabán egy paticsfalú épületben. A tömegesen áttelepülőkkel együtt érkezett Berénybe 1722-ben Grenerczius János tanítóval együtt. Tekintettel arra, hogy a felvidéki telepeseknek a földesúrhoz intézett óhaját ő foglalta írásba, innen ered az a tévedés, miszerint a későbbi tudományos publikációk Grenercziuszt nevezik meg első tanítóként Mezőberényben.291 Mindkettőjükről szól azonban Markovitz 287 MSZEEI 1810. Ill/1; SZABÓ 1973. II. 73. 288 A többi felekezet később létesített iskolát Mezőberényben: a reformátusok 1835-ben, az unitáriusok 1846-ban, az izraeliták 1878-ban. SZENTKERESZTY 1932. 134-136; SZABÓ 1973. II. 73-89. 289 ,,A’ Mező-Berényi Evangélika Ágost. Vallású Szláv Egyházbani Fiú-Tanodának viszonyait ’s ügyeit magában foglaló jegyzőkönyv az 1843dUc évtől fogva”, valamint ,,A’ Mező-Berényi Ágost. Vallású Szláv Egyházbani Leány tanodának viszonyait ’s ügyeit magában foglaló jegyzőkönyv”, 1843-tól 1891-ig. Evangélikus Országos egyház Levéltára (EOL) II/l. 36-37. pag. 290 KORNISS 1930. 316; SEBŐ 1994. 60. 291 SZENTKERERSZTY 1932. 134; SZABÓ 1973. II. 75; TÓTH 1984. 301-302. 92
