Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az iskola legfőbb jellemzője a fegyelem
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ra is érvényes volt.223 Ezek a felsőbb utasítások megőrződtek a világi hatóság, de az eklézsiák - így a mezőberényi gyülekezet - archívumában is: „Ünnep- és vasárnapokon a kereskedés és ipar üzlete, valamint a mezei és más nyilvános munkák rendszerint meg nem engedtetnek, s büntetés alatt tiltják. Ha szükség esetében valamely nap megszentelésével egyébként össze nem egyeztethető dologtétel mulaszt- hatatlan lenne, arra oly helyeken, hol o. f. rendőrhatóság székel, ettől, különösen a political hatóságtól, de mindkét esetben az egyházi hatóság egyetértésével, oly helyeken pedig, hol az érintett hatóságok közül egy sem létezik, csupán a lelkésztől magától is engedelem adhatik.224 A lakosoknak nemcsak mint állampolgároknak, hanem mint egyháztagoknak is meg voltak a kötelességei. így például az egyházi adó megfizetésének is megvolt a maga rendje, amit határozatban rögzítettek: „Minden családfő köteles pénz- és búzabeli adóilletékét, az egyház által kiszabott adókulcs szerint, ugyan az egyház által kiszabott időben és helyre, mind mennyiségre, mind minőségre nézve hiány nélkül elhozni.”225 Az egyházi rend és fegyelem kialakításában - Békés megye vonatkozásában -, úttörő jelentőségű volt Markovitz Mátyás 1750-ben kiadott egyházi és községi szabályzata. Ebben a helyes nevelésről, iskolákról, vizsgákról, az életmódról ír. Az egyházi rendeletek bevezetését mindig ünnepnapon hirdették ki, és megmagyarázása a szószékről történt. Markovitz Mátyás említett szabályzatának kihirdetése Szent Mihály napján történt.226 Békéscsabán Tessedik Sámuel 1745-ben kiadott lelkipásztori tanítása is tartalmaz nemcsak a gyülekezet egészére, hanem a gyermekekre, az iskoláztatásra vonatkozó kötelességeket is. „Ha valakinek iskolaköteles gyermekei vannak, mindkét neműeket vigye el tanítás céljából az arra illetékes személyekhez, és ha nem is tovább, legalább addig tartsa őket az iskolában, amíg a keresztyén hit cikkeit, a Szentírás jeles igéit, s a mellett az olvasást is alaposan megismerik. Ha pedig a gyermekek az iskolából hazamennek, szüleik minden napon hallgassák meg őket, hogy az iskolából a Szentírásnak mely igéjét hozták magukkal és mindenkor mit tanultak az iskolában.”227 Ezt a gyülekezeti rendet és rendelkezést a csabai evangélikus gyülekezet elé terjesztette, kihirdette, elmagyarázta, a gyülekezettel betartatta, majd - minden évben ötvened vasárnapon, továbbá Szentháromság utáni XII. vasárnapon - a szószékről ismételten kihirdette. A békéscsabai lelkész fia, a nevezetes Tessedik Sámuel Szarvason a vasárnapi prédikációiban és családlátogatásai során tett meg mindent a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos teendőiért, igyekezett őket felkészíteni az iskolai oktató-nevelő munka sikere érdekében feladataikra. Az első fontos dolgok között említi a paraszt 223 NOVAK 1983. 224 MSZEE1 1856. 1/15. Hirdetmény a császártól vasár- és ünnepnapok rendjéről. 225 MSZEEI 181615. jelzet nélkül. „Esperességi határozat azon rendszabályokról, amelyek szerint a békési ág. hitv. ev. esperességnek minden egyházközségben az egyházi adó fizetendő”. 226 TESSEDIK 1786. 278-279. 227 MEKIS 1996. 147. 72
