Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az evangélikus népoktatás jellemzői
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - lnterkulturalitás figyelhető meg az evangélikus egyház alkotmányának felfüggesztése, a rekatolizáló rendeletek következményeként. Jóllehet 1854-ben lehetővé vált az egyházi közgyűlések megtartása, az 1859-es Habsburg császári pátens újból az egyházi autonómiát sértő törvényeket foganatosított. A protestánsoknak jogaik visszaadását az 1867-es nemzeti alkotmány biztosította, majd azt az 1868-as népoktatási törvény szentesítette.199 Az evangélikus népoktatás jellemzői Az iskolák kialakulása, típusaik A reformáció ténye szélesíti a népoktatást. Ennek következtében a faluhelyeken végbemenő hanyatlásnak indult iskolákat új életre kelti. Frank Vilmos szerint a XVI. században 156 iskola létezett, s ezek közül 132 iskolát protestánsnak nevez meg.200 Ezekben az iskolákban is, akárcsak a középkori plébániai iskolákban, a fő célkitűzés a vallásoktatásra helyeződött. Ez az evangélikus protestánsok esetében a Luther-féle káté tanítását jelentette, melynek többféle, nemzetiségi nyelvre fordított változata volt. Az első szlovák nyelvre fordított káté 1586-ban jelent meg. Ponnó János galgóci rektor készítette latin és szlovák nyelven. A következő kiadásra 1612- ben került sor, amely már kizárólag szlovák nyelvű volt.201 Az evangélikus népiskolák történetét vizsgálva a következő típusok válnak ismeretessé. Hagyományos elemi leány népiskola, ahol a latint nem tanítják. Például Késmárkon, ahol az elemi és latin osztályok különváltak, de egy iskolát jelentettek, s tanítóik egy tankerülethez tartoztak. A második típus az, amelyben az evangélikus gimnáziumból és az elemi iskolákból - melyek a reformáció idején jól működtek - egy elemi-polgári iskola lett. Ilyen működött Kosicén. A harmadik típus az, amelyben az egykori virágzó gimnáziumok elemi iskolákká alakultak. Ilyen volt Kremnicán. A negyedik típus a legáltalánosabb. Az, amely mindig csak elemi fokú volt, és az is maradt. Ezek az iskolák több osztályú, több tanítójú iskolák voltak, ahol nemek és életkor szerint folyt a tanítás. Általában ezekből volt a legtöbb. A szlovák elemi népoktatás a felsőbb iskolák alsó osztályaiban folyhatott, s erre elsősorban a felvidéki városok iskoláiban találhatók példák.202 Az evangélikus népiskolák létrejöttükben és fennmaradásukban mindig a körülményekhez alkalmazkodtak. Volt falusi népiskola, ahol a feladatokat a kántortanító látta el, de voltak ún. nemesi iskolák is, amelyeket nemes családok alapítottak és tartottak fenn, s így az iskola színvonala az ő anyagi helyzetüktől függött. Áltam SZELÉNYI 1917. 60-79. 200 FRAKNÓI 1873. 201 A szlovák nyelven kiadott káték sorát Daniel Sinapius (1701), Jan Simonides (1704), Samuel Hruskovitz, Daniel Krman és Markovitz Mátyás kátéja követte. SZELÉNYI 1917. 80. 202 SZELÉNYI 1917. 82-83; KELEMEN 1996. 83-93. 66
