Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - A nép vallásossága, vallásnéprajzi jellemzői
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás zi irodalmi hiányosságait. így tehát a cseh nyelv a tótoknál a latin nyelv, mint az egyház, egyházi iskola és a politikai közigazgatás nyelve mellett irodalmi nyelv lett [...] A XVI. század tót irodalmának szegénységét magyarázta továbbá az akadémikus műveltséggel bíró tótok csekély száma [...] A XVI. századból biztosan csak egyetlen egy nyomtatott tót könyvről tudunk, a Bártfán 1581-ben megjelent Luther- kátéról. Hogy a tót irodalom kezdőkorának szegénysége miért olyan feltűnően nagy, ennek okát abban is keresnünk kell, hogy a tót evangélikus egyház, a reformációtól számított majdnem száz évig úgy szólván szervezetlen volt. Könyvek írására alkalmas tót férfiak mellett a könyvek kiadására szolgáló eszközök is hiányoztak az első századokban. A nehéz politikai viszonyok, az ország nagyobb részének és Budának hosszú időn át a töröktől való megszállása, az 1523. évi és 1525. évi országgyűlésnek az evangélikusok ellen hozott törvényei, a mohácsi vész, végül pedig a tótság földrajzi viszonyaiból szármaszó szegénysége is megnehezítették a nyomtatott könyvek vásárlását. Ezek a körülmények teszik lehetővé a cseheknek a tótok felett gyakorolt nagy kulturális gyámkodását, mely a XVI. század irodalmára annyira jellemző, s még a XVII. században is érezhető.” - írja Szilády Jenő.115 Addig, amíg az egyházi, irodalmi és hivatalos nyelv a biblikus cseh nyelv, amit az egyházi és iskolai anyakönyvekben a XVIII. század végéig használnak, a mindennapi beszélt nyelv a közép-szlovákiai nyelvjárásból hangtani átalakulással alakult ki. Főként szóvégek kopásával, kettőshangzókkal és magyar toldalékokkal jellemezhető a szlovák nyelv, melynek - az említett - jellegzetes helyi sajátosságai leginkább a szarvasiak által beszélt szlovák nyelvhez teszik hasonlóvá a mezőberényi szlovákok nyelvjárását.116 A téma tárgyalása nem tartozik szorosan a munka tárgyához, ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a szlovák közösség nyelvi szókincse és grammatikai formulái sok esetben hasonlóságot mutatnak a nyíregyházi szlovákok nyelvével.117 A hagyományos egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó népi hagyományokról a terjedelmi korlátozottság miatt részletesen nem szólhatunk, de a húsvéti ünnephez kapcsolódó locsolkodást mégis szükséges megemlíteni. Egyrészt a máig fennmaradó hagyománya, másrészt a húsvéti szent naphoz nem illő körülményei - például részegeskedés - miatt. Az el nem avuló szokás miatt rosszallását fejezte ki például Id. Szeberényi Gusztáv is, aki 1877-ben püspöklátogatása alkalmával feljegyzést készített erről.118 115 SZILÁDY 1939. 22-26. 1.6 ONDRUS 1956; MÁRKUS 1943. 66-104; Összehasonlító vizsgálat: GYIV1CSÁN 1998. 1.7 NÉMETH 1975. 513-519. 118BONYHAY 1931. 106. 46
