Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - A nyíregyházi kirajzás
Felekezetiség herényi illetőségű.55 A Mokráról való visszaköltözést az uralkodó a nyíregyházi elvándorlás miatt engedte meg. A nyíregyházi kirajzás Tekintettel arra, hogy túlnépesedés következett be, ugyanakkor gazdasági okok is közrejátszottak (a letelepítés alkalmával a Harruckern família részéről biztosított kedvezmények megszűntek), a gazdagabb herényi jobbágyok örömmel csatlakoztak a csabai, komlósi, orosházi, endrődi elvándorlókhoz. Nyíregyháza földesura, gróf Károlyi Ferenc kedvező feltételeket biztosított pátensében, s a Harruckern által biztosított szabad költözködési joggal rendelkezők bizakodva vállalkoztak az újbóli elköltözésre. A szervezett áttelepülést Petrikovits János szarvasi csizmadia mester szervezte, így jelentősen csökkent a Harruckern birtokokon dolgozók száma. A gróf összeírása alapján tudjuk, hogy Berényből 42 jobbágy hagyta el lakóhelyét: Babinszki András és János, Balás György, István és Mátyás, Bánszky György, Behán György, Boldis János, Csabianszky Ádám, Csernyik János, Csordás Mátyás, Drienovszky Mihály, Gyurcsán János, Frankó János, Hovan György, Juhász András, Kosa Pál, Kovács Pál, Krajcsi György, Kukocska János, Lietavecz Pál, Lomianszky Márton, Madarász András és Pál, Mathejov János, Molnár András és Lukács, Pál Mátyás, Palotay János, Plesovszki Márton, Rácz Ádám, Rausz János, Szikora Pál, Szolyiar Mátyás, Szuhánszky Pál, Szpisiak György, Tomka János, Tóth Jakab, Vanyarszky János és György.56 Hogy az átköltözők nem a legszegényebbek lehettek, s jobb megélhetés reményében távoztak el, azt az összeírás is bizonyítja. Például Kosa Pál vagyonát képezte 6 ökör, 14 tehén, 9 ló, 53 juh, 8 sertés és 4 tinó.57 A jobb életlehetőség reménye, de még inkább - ezzel összefüggésben - a hatalmas szabad földterület, s birtokszerzés lehetősége vonzotta az embereket, s 1754- ben megalapították a mai Nyíregyházát.58 Az átköltözők száma 800 fő körül lehetett, s az egyes családok általában négy főből álltak. A herényiek valószínűleg többen is lehettek, mivel néhány fiatalabb, gyermektelen család már 1753-ban áttelepült, s ők nem szerepelnek az összeírásban.59 Az önálló etnikai csoportot alkotó szlovákok, a mai tirpákok, hasonló néphagyományokkal rendelkeztek, mint a Békés megyei, bácskai népesség.60 Mezőberény szlovák lakossága ekkor ugyan megfogyatkozott, mégis a XIX. század fordulójára megsokszorozódott. A nemzetiségek és felekezetek számarányának változása a következőképpen alakult:61 55 A bácskai szlovákokra és a kivándorlásra vonatkozóan: SIRÁCKY 1985. 57. 56 MÁRKUS 1977. 132; OROSZ 1972. 57 MÁRKUS 1977. 135. 58 HÁRSFALVI 1982. 9-14. 59 MÁRKUS 1977. 136-137. 60 A népcsoport nevéről, önálló belső fejlődéséről: MÁRKUS 1943; NÉMETH 1988. 61 KARÁCSONYI 1896. II. 223. 31
