Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - Kapcsolatok a mezőberényi szlovákok egyházi életében - Az idegen nyelvek szerepe az oktatásban, a magyar nyelv térhódítása
Interkulturalitás. Kulturális és szellemi kölcsönhatások A német filozófiai kutatások azt jelentették tehát, hogy a pedagógiai módszerekben, a művelődési eszményekben, a műveltségtartalomban a haladó pedagógiai törekvések jelentkeztek a tankönyvek anyagában, a tanítás módszerében, a pedagógiai szakkönyvekben.862 Békés vármegyében megjelenő, a szlovák lelkészek és tanítók által írt tankönyvek sora bizonyítja a kulturális-szellemi hatást.863 Tankönyv és egyházi irodalom terén meghatározó szerepet játszott Tessedik Sámuel, Skolka András és Szeberényi Lajos, akik anyanyelvűket megerősítve, nyelvismeretüket jól felhasználva segítették nemzetiségüket a polgári fejlődés útján, a haladó szellemű gondolkodásban. Az idegen nyelvek szerepe az oktatásban, a magyar nyelv térhódítása Az elemi oktatást érintően elsőként fontos megállapítanunk, hogy a nemzetiségek népiskoláiban az adott nemzetiség nyelve volt a tanítási nyelv. A magyar nyelvet 1825-től tanítják, ekkortól vált kétnyelvűvé az oktatás. Az egyházi irodalom és egyháztörténet, hittan tárgyak tanítása kezdetben biblikus cseh nyelven történt. írni is így tanultak, gótikus betűkkel, amit az 1800-as évek tankönyveinek nyelvezete és a Wylim János tanító protokolluma is bizonyít. Ezen a nyelven tanultak olvasni és énekelni a Tranosciusból. Az irodalmi szlovák nyelv iskolai tanulása csak a XIX. századi tankönyvek és tanítói magyarázat útján valósulhatott meg, a magyar nyelvhez hasonlóan. A herényi szlovák iskolában nem tanították a latint. A tanulók, tanítók a mindennapi társas érintkezésben a békési szlovák és magyar nyelvjárást beszélték. A tanítók szlovákok voltak, szlovákul jól beszéltek, de az alkalmazásuknál az idegen nyelv ismeretét is figyelembe veszik, a XIX. század elejétől feltétel a magyar nyelv tudása. Ettől kezdve történik az iskolák folyamatos elmagyarosodása, majd 1836, 1842 és 1870 után ennek a folyamatnak az erősödése. A gimnáziumi életben más a nyelvek szerepe. A békési esperesség latin gimnáziumát azért alapítja Mezőberényben, mert „itt külön külön élő három különböző nemzet miatt a tanulóifjúság a három országos nyelv közül azt, amely még ismeretlen volna a számára meg tudná tanulni, eközben aszerint, hogy milyen nyelvre van szüksége, tetszés szerint szállást és ételt kaphatna az egyik vagy másik vagy harmadik népnél.” - írja Skolka.864 Az esperességi iskola idetelepítésének oka tehát, a három nemzetiségi nyelv tanulásának a lehetősége. Azt - abban az időben - fontosnak tartotta az egyház. Az országban honos nemzetiségek nyelvének ismeretét az I. Ratio Educationis szerkesztői is fontosnak tekintették: „Magyarországon sokféle nemzetiség, ebből követ862 SZELÉNYI 1931; KORN1SS 1932; KEMÉNY 1939. 863 SZEBERÉNYI-FRANCISCI 1935. 864 SKOLKA 1986. 173. Vö. PLESOVSZKI 2003b. 42-44. 273
