Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - A hatások település egészét érintő színterei - A község közigazgatása
Interkulturalitás. Kulturális és szellemi kölcsönhatások kölcsök megóvását, a hazaszeretet ápolását, a mezőgazdasági ismeretek terjesztését, külön hangsúlyt adva a korszerű és gazdaságos állattenyésztésnek.847 Az úri intelligencia is hozott létre szervezetet. Az „Otthonkor” 1905-ben alakult meg, a „Mezőberényi Kaszinó” pedig az első világháború után, 1930-ban. Tagjai a műveltebb, úri rétegből kerültek ki. Széleskörű társas együttlétekre, olvasásra, játékokra adott lehetőséget. A „Nyugdíjasok Körét” 1928-ban szervezte meg Bartholomeidesz Kálmán nyugdíjas MÁV felügyelő. E szervezet is az olvasásra, művelődésre, ismeretterjesztő és műkedvelő előadásokra helyezte tevékenységének lényegét.848 A kiegyezés utáni polgári korszak beköszönte tehát az egyes nemzetiségek sajátos közösségét, bezárkózottságát fokozatosan felbomlasztotta. Az interetnikus hatások felerősödtek, nem csupán a művelődés kiterjeszkedésével, hanem az életmód megváltozásával is. Az etnikai sajátosságok jobban a családban, mikroközösségekben őrződtek meg, alapvetően az egyháznak, a vallásnak köszönhetőn. Különösen fontos az, hogy a templomi istentisztelet játszott kiemelkedő szerepet az anyanyelvi kultúra megőrzésében.849 A község közigazgatása A település közigazgatása a község etnikai összetételének megfelelően alakult. Egy főbíróból, egy másodbíróból vagy törvénybíróból, egy nótáriusból, kilenc esküdtből és egy község gazdájából állt a tanács vagy magisztrátus. A bíró választásra évenként került sor. A XVIII. század első felében április végén, Szent György napján, majd az 1750-es évektől november 1-jén.850 Az esküdtek száma a nemzetiségek arányában oszlott meg, s a főbíró személye évről évre más-más (szlovák, német, magyar) nemzetiségségből került ki. A tanács összetétele például a következő volt 1861-ben: Pusztai Ádám jegyző, Sípos József írnok, Plesovszki Mihály szolgabíró, Beretzki- János törvénybíró, Eiler György falugazda. Adószedő (per- ceptor) volt Kolozsi András és Madarász Pál. Az esküdtek: Málint János, Velky Pál, Gyebnár György, Balás György, Braun D. Mihály, Herter Jakab, Rick Mihály, Kis Sándor, Szekeres Pál. - vagyis az esküdtek száma a nemzetiségek arányának megfelelően 4 szlovák, 3 német és 2 magyar.851 A három nemzetiség közös hivatali nyelve a magyar volt. 847 TOMKA 1988. 848 TOMKA 1988. 849 BOTIK 1986. 81-90; GY1VICSÁN 1985. 27-30; GYIVICSÁN 1993a. 231-280; GYIVICSÁN 1993b. 197-230; GYIVICSÁN 1993c. 95-105. 850 Nagykőrös mezőváros fő- és másodbíráját 1757-től választották meg november 1-jén. NOVÁK 1994. 331-332. 851 PLESOVSZKI 2003a. 20-21. 269
