Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Tankönyvek
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás „protestáns növelészeti közlöny” volt,818 és sok szlovák s magyar nyelvű pedagógiai szakkönyvet ajánlott. Előfizetői között volt: Brozik Gusztáv, Kemény Pál, Szlujka János evangélikus tanító Mezőberényből és id. Jeszenszky Károly lelkipásztor. Magyar nyelven jelent meg Szeberényi Lajostól a „Tanítók és anyák” könyve 1854-ben, és az „Ifjúság Képcsarnoka Tanulságos és mulattató képgyűjtemény az ifjúság számára.” 1853-ban szlovák nyelvű könyvek is megjelentek, a Braxatoris-féle kis-káté a kisebbeknek, és a Placskó-féle a nagyobbaknak, természetesen biblikus cseh nyelven. 1866-ban. 1866-ban egy új szlovák nyelvű abc-s könyv szerkesztését is tervbe vette az esperesség.819 A megjelent tankönyvek viszonylag nagy száma ellenére, számuk és használati körük még nem tekinthető kielégítőnek. Általában csak a tanító rendelkezik velük, a tanulóknak ezekből diktál. A tankönyvkérdés megoldását sürgetik az 1846-os zay-ugróczi tanterv bírálói is. „Kellene még a rendszerben kijelölt elemi iskolákat illető tanítmányokat rövid kivonatokban kinyomtatva készen a tanítóknak, s a tanulóknak a kezébe adni, részint azért, mert az ajánlott könyveket minden tanító meg nem szerezheti, és ha meg is szerzi, nem mindegyik képes a kinyomtatott rend és elv szerint azokból jó kivonatot készíteni, részint pedig azért, hogy a gyermekek ne kényszeríttessenek tudományokat kéziratból kiírogatni és hibásan a leírtakból ezen tanító türelmét legnagyobb fokra felcsigázó és legtöbb időt lopó munkáról fölmentessék”.820 Hogy a megfelelő tankönyvek és tanítói segédkönyvek kiadása milyen égetően szükséges volt ebben az időben, azt a nagyváradi tanfelügyelő 1848. évi jelentése is bizonyítja, aki a népiskolai oktatás javítását célzó javaslatai között leírja, hogy jó lenne, ha a tanítók a kerületenkénti egyesületek által összegyűjtött költségen „járatnának hivatalukat illető időszaki folyóiratokat, szereznének kiképzésükre szolgáló, s a kor előrehaladását kellőleg ismertető könyveket, s azokból ismereteiket bővítve, tanítói hivattatásnak mindinkább megfelelni igyekeznének.”821 Az 1820-as években a kétnyelvű oktatáshoz a lehetőséghez mérten mindkét nyelv tanításához igyekeznek megfelelő könyveket használni. 1877-ben a lelkészek és tanítók közösen írnak abc-s könyvet a tanulóknak. Ennek címe: „Prvá cítanka pre Slovenské Evangélické skoly sóst. kazat. a ucitelia na Cabe 1777.” Magyar nyelvből elterjedt Groó Vilmos „Vezérkönyv a magyar nyelv tanítására tót ajkú nyelviskolákban.” (Budapest, 1880) című tankönyve az elemi iskolák I—II. osztálya számára szólt. A népiskolai törvény után és az 1869-es tanterv szellemében Eötvös kultuszminiszter rendelete szerint az anyanyelvi oktatáshoz az abc-s könyveket, az 818 Gyulán és Aradon jelent meg 1854 és 1860 között. 819 BCSEEL Esperességi ir. 1866. február 24. 820 PEIL 1848. 538. pag. Kálniczky Endre: „Zay-ugróczi iskolai rendszer kritikája.” 821 F. KISS 1997. 174. ”A nagyváradi tanulmányi főigazgató jelentése a kerületébeni elemi oktatás helyzetéről, a szükséges reformokról.” 260
