Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás tos, hogy olyan, a magyar nyelvben jártas tanítókat kell alkalmazni, akik alkalmasak annak tanítására és megszerettetésére. A jobb eredményt elérteket pedig külön jutalomban kell részesíteni. Az iskolák elöljáróinak figyelmét felhívja arra, hogy a „hazai nyelvet” a népiskolákban el ne hanyagolják. Ezért vizsgálják meg többször a tanulókat a magyar nyelvben való jártasság szempontjából, sőt vessék alá a tanítókat ilyen vizsgálatoknak, s ennek eredményéről tegyenek jelentést a főigazgatónak. A népiskola harmadik osztályában pedig magyar nyelven kell a hazai földrajz és a történelem tárgyakat tanítani, hogy a tanulók ismerjék meg hazájuk földjét és őseik tetteit, s ez által hazaszeretetre buzduljanak.706 Az 1830. évi VIII. te. megtiltotta olyan közhivatalnokok alkalmazását, akik nem tudnak magyarul. Emellett a hatóságok, a törvényszékek csak magyar beadványt fogadnak el. A nemzetiségek - ezt sérelmezve - számos vármegyében (Arad, Békés, Trencsén, Nyitra) tiltakoztak. Ezek alapján az idegen ajkú lakosság jogvédelme egészében ki volt szolgáltatva a magyarul tudóknak. A jogszolgáltatás is a magyar nyelvterjesztés eszközévé vált, jóllehet a jog az állam lényege, amelyet nem lehet nyelvi feltételeknek alárendelni.707 Az 1830-as törvények még nem hoztak rendeletet a népiskolák nyelvére vonatkozóan. A nemzetiségi iskolák tanítási nyelve a tanulók anyanyelve volt, de már tanították a magyar nyelvet. A felvidéki népiskolákban szlovákul tanítottak. Az ügy érdekessége, hogy az 1825-ös országgyűlésen maguk a szlovák követek kérték, hogy magyarul tudó tanítókat kapjanak. Képzett tanítók azonban még kis számban voltak ebben az időben.708 Békés vármegyében az 1803-as rendeletek után 1817-ben visszaállították a latin nyelv használatát 1826 áprilisáig. Ekkor úgy döntött a vármegye közgyűlése, hogy: „ezentúl mind a polgári pereknek jegyzőkönyvei és a hozandó ítéletek, mind a helytartótanácsi felírások és egyéb levelezések csupán magyarul tétessenek”.709 Az 1832-es országgyűlés előtt Békésben is a reformeszmék központjába a magyar nyelv kérdése került. A vármegye közgyűlése 1832-ben egy küldöttséget nevezett ki, melynek faladata az volt, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a magyar nyelv terjesztése, és kedvelné tétele érdekében. A javaslat 1832. szeptember 8-án került a közigazgatási egység központjában, Gyulán összehívott Békés vármegye közgyűlése elé, amelyet nyomtatásban is megjelentettek. Tartalmát tekintve összegzése mindazon véleményeknek, amelyeket korábban már más vármegyék szorgalmaztak. Az első olyan dokumentum, amely konkrét javaslatokat tesz, ugyanakkor jól láthatóan a magyar nyelv alkalmazása érdekében türelmetlenségre utaló túlzásokat tartalmaz, a nyelvi ügyet kizárólag politikai kérdésnek tekintette, és adminisztratív úton meg706 KORNISS 1927. 15-33. 707 KORNISS 1927. 124; ANTAL 1827. 61-110. 708 KORNISS 1927. 130; HORVÁTH 1829. 75-100. 709 ELEK 1985b. 106. 228
