Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskola nyelvhasználata 1777-ig - Az iskolai nyelvhasználat kérdése a két Ratio Educationis korában
Iskola. Az elemi iskoláztatás története fordítsanak. Ez volt az első hivatalos rendelkezés, amely Magyarország középszintű iskoláiban kiemelt szerepet biztosított a magyar nyelvnek.687 A magyar rendek - ennek ellenére - már nem érték be a korábbi állapotok visszaállításával, hanem évtizedeken át tartó küzdelmükben a latin nyelv megszüntetését és a magyar nyelv hivatalossá tételét kívánták elérni. Szándékuk megvalósítása érdekében az országgyűlés 1790-től 1844-ig különböző nyelvtörvényeket hozott. A nyelv az egységes nemzet és a polgári öntudat kifejezőeszköze lett. Minden vármegye másként reagált az intézkedésekre. Békés vármegyében 1790. október 25-én úgy döntöttek a rendek, hogy a jegyzőkönyveket magyarul vezetik, s a hivatalos levelezést magyar nyelven folytatják. Kivételt ez alól csak a királyhoz és a Helytartótanácshoz küldött iratok és felterjesztések képeztek.688 Láthatjuk tehát, hogy a XVIII. század végétől kezdődik egy fokozatosan erősödő nyelvmozgalom. Ennek szerves, markáns részét alkotta a magyar nyelv iskolai tanítása és az oktatás magyar nyelven történő folytatása. A magyar nyelv előtérbe kerülésével figyelhető meg a nemzetiségek erőteljesebb fellépése is. Addig, amíg 1790 előtt a szlovákok is élénk rokonszenvvel figyelték a magyarság fokozatos ellenállását, II. Lipót rendeletéi után, a horvátokkal együtt, túlzott ellenállással akadályozták a magyar nyelvi követelések sikerét. Tény, hogy a nyelvtörvények egy része - már ekkor - a nemzetiségi oktatásügyet is érintették, így azok, amelyek a magyar nyelvet a közép- és főiskolákon rendkívüli (1790. XVI. te.), majd rendes tárggyá tették (1792. XVI. te.). II. Lipót csak annak a törvénybe iktatását engedélyezte, hogy a közügyekben az idegen nyelvet - azaz a németet - nem fogják használni, és hogy a kormányszéki ügyeket továbbra is latinul tárgyalják. Az 1790/91- ben ülésező országgyűlésen hozott 16. törvény elrendelte, hogy az akadémiákon és az egyetemeken magyar nyelvtanítást kell alkalmazni, hogy aki ezt a nyelvet nem ismeri, az megtanulhassa. Rendeletet hoztak, hogy az akadémiákon, az egyetemeken, a középiskolákban tanítani kell a magyar nyelvet, s 1791. tavaszán azt is kimondták, nem javasolható népiskolai tanítónak az, aki nem tud magyarul. Ezért a normaiskola együttes tanítóképző tagozatán hatékonyan kell tanítani a magyar nyelvet. Az 1795. szeptember 18-án kelt rendelet szerint a népiskolákban csak a normaiskola tanítóképző tagozatán képesített tanítók alkalmazhatók (ezt a rendelkezést 1799. augusztus 21-én megismételték). Az 1792. évi 7. te. kötelezővé tette a magyar nyelv tanulását, ezzel a magyar nyelv rendes tárgy lett az iskolákban.689 Békés vármegyében az 1791. XVII. törvény hatására 1793-ban felhagynak a magyar nyelvhasználattal, és óvatosabbak lettek. Bihar és Sáros vármegyék azon felhívására, hogy ezután a vármegyék ügyeiket magyar nyelven intézzék, azt vála687 BELLÉR 1974. 48-50. 688 ELEK 1985b. 105. 689 RAVASZ 1966. 255-260; SZEKFŰ 1926. 221
