Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - A tanítás anyaga 1810-1849 között; az 1810-1842 közötti időszak

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

nálat egyre hangsúlyozottabbá válik, a mondattani-nyelvi gyakorlatok alkalmazásával a fogalmazást is tanulják, nem csak az olvasást, mellette magyar köszöntést és verseket. Alapismeretek közül fontos a fizika és természetismeret, a földrajz és benne a felvidéki szlovákok lakta vármegyék ismerete. A vasárnapi iskolát megtartva 1826-ban már szerdán, szombaton és természetesen vasárnap van pihenő idő. A tanító nem említi a használt könyveket, azonban az anyakönyv végén olvashatók bejegyzés formájában. Valószínű, hogy a tanításban közismerten szép eredményeket felmutató pedagógus autodidakta módon ezeket használta, illetve javaslataikat figyelembe vette módszerei alkalmazásakor. Ezek a következők:

„1. Oskolai vezér.

2. Mildheim: Pomoc vo potrebe. Präge, 1791.

3. Poklád Narodu. Naucenj o vecech uzitecnejcz, aby lid byl rozumnejssy. Präge, 1796.

4. A’ falusi nevelésnek módjáról való vélekedés. írta: Nagy Ajtai Ifjabb Cserei Farkas Nagyváradon, 1806.

5. Nas volugu Sedlakúm. Písmeno Simona Petra Vebera 1808, Prespurk.

6. Kniezecka o vyucovánju skolnym aneb Methodologia od Michal Stajgla vo Prespurku 1811.”611

Wylim János további tanterv- és követelményrendszerét nem vizsgáljuk, mivel az a további évekre szűkebb körben és ugyanazt alkalmazza. Valószínűsíthető, hogy elvárásai változtak a tananyag mennyiségében és minőségében a Berényben töltött 25 esztendő alatt. Feltűnő, hogy a reformkor derekán szlovák, cseh és latin nyelven vezeti az iskolai protokollumot. A tanítási módszere és gyermekeinek tudása nemcsak felkészültségét és módszereit dicsérheti, hanem azt is, hogy a leírtakkal ellentétben bőséges ismeretanyagot adott át, és követelt meg tanítványaitól, amiről sajnos részletesebben nem tájékozódhatunk adatok hiányában.

Ugyanezen időszakban Békéscsabán, az 1836-os évben, a következő tárgyakat tanították: „Olvasás, írás, vallástan, történelem, számtan, földrajz, természetrajz és magyar nyelv, és még más, abból a megfontolásból, hogy a tanulók különböző neműek és korúak” - írják a püspöklátogatási jegyzőkönyvben. Sajnos a tanítás anyagáról nem nyújtanak bővebb felvilágosítást. Ugyanilyen szintű tájékoztatást adnak. „Az alesperes véleménye az, amit a neki adott utasítás is előírt, melynek erejénél fogva ajánlja az ajánlandókat, de a leckék sorozatát nem írja elő.”612 Ugyanitt egy másik iskoláról megtudjuk, hogy földrajzot Bartholomeidesz alapján, magyar történelmet Szemian után, fizikát Michalki szerint tanítanak. Szemian Pál a természetrajzot Funch alapján, Vozárik Pál a hazai történelmet Pajer Antal munkája szerint tanítja. Hányoki Losonczi István „Hármas Kis Tükör” című versbe szedett tankönyve és Luther kátéja mindenhol szerepel. A tapasztalat szerint Békéscsabán a

611 Uo. 58. pag. „Libri”.

612 Canonica Visitatio 1836; HAAN 1991. 181-183.

193