Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Iskolánk története a II. Ratio Educationis idején - A Schédius-tanterv (1806)

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás tés szintjét és a tanítandó tárgyakat.598 A tananyagban kiiktatja a latin nyelvet és he­lyette a magántanításba utalja. Az alsóbb osztályokban inkább a reál tudományok körét gyarapítja. Az egyes iskolafokozatok tananyagában megjelenő újításokról mi itt nem ej­tünk szót, de megjegyezzük, hogy módszereiben, tankönyv ajánlásában, az iskolák felügyeletében haladó szellemű újításai voltak (például bevezeti a szaktanári rend­szert). Felvilágosultságát tükrözik a leány- és nőneveléssel foglalkozó tantervi ré­szek is.599 Schédius bevezeti a fizika tantárgyat, s a kéttanítós iskolában a felsorolt tárgyakon túl lehetőséget kínál a földrajz, természetrajz, s a hazai nyelvek és a raj­zolás tanítására. Elképzelése szerint bevezetné az ismétlő vagy vasárnapi iskolákat a kimaradók számára, akik a nyilvános istentiszteletek előtt vagy után a lelkész veze­tésével a korábban tanultakat ismételnék. A lassan készülő, régen várt és színvonalas tanterv azonban nem vált egysé­gessé. Értékes és jelentős volt, de hivatalosan sosem léptették életbe. Ennek oka el­sősorban az volt, hogy az evangélikus iskolák szűkös anyagai körülmények között léteztek, és nem tudták volna megvalósítani előírásait, s az iskolák csak az anyagi­lag közvetlen főhatóságuk engedélyével vezethették volna be. A tanterv ennek elle­nére széleskörű tantervi vitát indított el a tankerületben, vármegyékben, s mindenki megismerhette azt. Mire azonban a véleményeket összegezték, és a rendszer hibáit kiküszöbölték volna, évtizedek teltek el, és elavulttá vált. Ettől függetlenül megje­lenése után a legtöbb gyülekezeti iskola figyelembe vette, amennyiben a körülmé­nyei engedték, és azt sajátos módon alkalmazta is. így a Schédius-féle tanterv is csupán keretjellegű maradt, ugyanakkor megjelenésekor nagy hatást gyakorolt. Első volt az evangélikus iskolák történetében, differenciált, árnyalt struktúrával rendel­kezett, egyidejűleg a II. Ratio Educationis állami tervezettel.600 Az egyetemes zsinat jóváhagyása ellenére tehát általános bevezetése, széle­sebb körben történő elterjesztése nem valósult meg, ezért visszatekintve az evangé­likus tantervtörténetre, csupán direktívának tekinthető. Minta volt, amelyhez az egyes iskolák többé-kevésbé alkalmazkodtak, de kötelező erejűvé nem vált. A hazai viszonyok nem tették lehetővé hivatalossá tételét. Ezután az evangélikus egyház, Schédiusszal az élen, 1830 után (tanterve eddig iránymutatónak, követendőnek szá­mított) újra tantervi reformjavaslatokkal kísérletezett. Először 1840-ben, majd 1842-ben készíti el újabb változatát tantervének. Gyakorlatilag 1842-ig, az egyete­mes tanterv bevezetéséig a II. Ratio helyett ez képezte a helyi tantervek alapját.601 598 Uo. 7, 5. §., 7-9, 6. § 599 Uo. 41, 26. §., 41-43, 27. §., 45, 28. §. 600 A reformátusokat is megelőzte, akik 1807-ben adták ki Debrecenben a „Ratio Institutionis”-t a „Systema”-hoz hasonlóan. 601 BAJKÓ 1966. 673; SZELÉNYI 1931. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom