Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás féken tartani növendékeimet.”-jegyzi meg keserűen a fiúk tanítója.541 Természetes, hogy az 1848-as események befolyásolták a helyi lakosság és gyermekeik életkörülményeit. Hiteles adatokat találunk az 1848-as oktatási nehézségeket illetően a folytatásban: „Soha oly rögtön nem tűntek el tanítványaink az iskolából, mint ezen az 1848.dlk évben. Mi lehetett ennek az oka? Minden bölts ész tudni fogja, ha a’ 15‘dlk Martiusra vissza emlékezend. Az ország bonyolódásai itt kezdődtek, - mellyek minél tovább haladánk az idővel annál mélyebben és mélyebben harapódz- tanak. ’S ez volt a’ következménye, hogy lso Májustól kezdve ls0 Júniusáig 5 tanítványnál több az iskola küszöbét nem lépegette által. Melly járásnak ugyan e’ hó Is6 napján vége is lett.”542 A szabadságharc eseményeinek hatásáról számol be a fiú tanoda tanítója is 1849-ben: „Ezen tanodái év második felében előfordult körülmények még sokkal inkább gátot tevének a’ növelésbeli haladásnak, mint bár mikor is. Az ismert akadályokat elhagyva, különösen az egészségre nézve mostoha időjárást kell megemlítenem, A himlőjárvány ugyanis, ’s más kórbajok annyira dühödtek a’ növendékek között, hogy a’ 213rol70-re apadt le - ’s mintegy annyi egész Ápril hónapon át hiányzott.” Ez időben a vörös hólyagos himlő, a torokgyík miatt sok gyermek - gyakran 16-17 is egy hét alatt - meghalt. A lakosság aktív szerepet vállalt a szabadság, a haza oltalmazásában. A férfiak Makóra, Nagybecskerekre, Aradra, Világosra vonultak. A tanító is részt vett a szabadságharcban: „... mint őrmester magam is mentem vala el” - írja a fiú iskola tanítója.543 A korabeli szokás szerint jellemző volt az, hogy a tanévkezdés kihirdetése után, a tanulók néhány nap múlva megjelentek az iskolában, s beiratkoztak. Hat évesnél fiatalabb gyermeket nem vettek fel, de általában inkább az ellenkező végletről volt szó. Arról, hogy a szülők szívesen kitolták volna az iskolába menetel időpontját.544 A tanítás körülményei az 1850-es években sem változtak lényegesen. Az 1851. tanév végén azt említi a fiúk tanítója, hogy a mezőgazdasági munkák miatt volt, hogy egy nap 70 tanulója is hiányzott.545 A tankötelezettséget az állami rendelkezések útján sikerült megszigorítani. A különböző intézkedések, melyek a bécsi kultuszminisztériumból eredtek, egyre jobban szigorították az iskolába járás ellenőrzését. Az önkényuralom időszakának ez volt az egyetlen pozitív vonása az elemi iskolákra vonatkozóan. A jó szervező- készségű és szigorú lelkész, id. Jeszenszky Károly, kinek körlelkészsége is ez időre esik, szigorúan betartatta az intézkedéseket, melyekkel maga is azonosult. Az 1854/55-ös tanévben a fiúk tanítója tanév végi értékelésében nemcsak a februári feneketlen sarakról számol be, és a tomboló hólyagos himlőről, mik ismét nehezítették az iskolalátogatást, de a lelkész hatásos segítségnyújtásáról is az iskolába járást illetően. „A tavaszi mulasztásokra nézve, Tiszt. Jeszenszky Károly lelkész Úr eré541 BML Mb ir. Fiú tanoda jkve.c. 1847/48. 542 BML Mb ir. Fiú tanoda jkve. 1848/49. 543 Uo. 544 Időközben megjelent zay-ugróczi tanterv sem változtatott az iskolába járás kezdetén és időtartalmán. 545 BML Mb. ir. Fiú tanoda jkve. 1850/51. 172
