Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Iskola. Az elemi iskoláztatás története szlovák egyházhoz, harmadik új vegyes iskolába rendes tanítónak.494 Az akkori körlelkész, Horváth Sámuel esperes örömmel ajánlja id. Jeszenszky Károlynak: „Brózik Gusztávnak a megválasztásán örülök. Belőle olly embert és tanítót képezhetnek maguknak, amilyent akarnak, mert bárány természetű és türelmű, s ha nem is az elsőrendű tehetségűek közé tartozik, annyi erővel mindenesetre bír, hogy egy kis útmutatás és felügyelet mellett a mi Berényben hiányozni nem fog, hivatalának betsületesen megfog felelhetni... Én legalább azt tartom, hogy a középszerű tehetségű, de vas szorgalmú, kimeríthetetlen türelmű, és szelíd, józan életű tanítók egyházunknak mindig nagyobb javára vannak, mint a fényes tehetségekkel felruházott ugyan, de a mellett elbízott, makats és durva egyéniségek... tsak arra kérem tisztelendő segédet, hogy mint ifjú tanítót éber figyelemmel kísérje, ha legkisebbet is észre vesz mellette, ami tetszeni nem fog azonnal, barátságosan, s egyszersmind komolyan is figyelmeztesse, a munkához szoktassa, szóval... minden jóra kapassák, sőt nem fog ártani, ha a tantárgyakat is kiszabandják neki. Az ember olyan, hogy mindent kész szívvel fogad.”495 Brózik Gusztáv hamarosan mindenki megelégedésére szorgalmasan végzi munkáját. Dr. Szeberényi Gusztáv 1877-ben elégedett tanításával. Állandó betegeskedése azonban gátolja teendőiben, így Krajcsovics Pál - később szarvasi rendes tanító - a segédje.496 Mindkét nemet a lehetőségekhez mérten jól tanította. AZ ISKOLÁBA JÁRÁS KÖRÜLMÉNYEI Tekintettel arra, hogy a tanítás körülményei 1723-1890 között folyamatosan változtak, az alábbiakban azokat a legfontosabb változásokat mutatjuk be, melyek az oktatási törvénykezés és a politikai események függvényében érintették a tanítás idejét, körülményeit, s ezzel befolyásolták az iskolákban folyó oktatást. A tankötelezettség, a tanév rendje, az oktatás időtartalma jelentős változáson ment át, melybe az állami törvények mellett az egyházi intézkedések, a helyi viszonyok, a szülők anyagi állapota és a kor népegészségügyi jellemzői jelentős szerepet játszottak. Ezért az egységesülő törekvések megjelenése ellenére az egyes településeken, illetve egyházközségek iskoláiban a fenti szempontok alapján differenciálódott az oktatás. Ha végig tekintünk a tanulók iskolába járásának módján, azt ltjuk, hogy az jelentős változáson ment keresztül a XX. század fordulójáig. A középkori házaló tanítványgyűjtéstől a tankötelezettségi törvény bevezetéséig sok idő telt addig, amíg meg lehetett győzni a szülőket arról, hogy gyermekeik számára az elemi ismeretek elsajátíttatása szükséges. Régen ugyanis a legalsó iskolákba toborzás útján gyűjtöt494 Canonica Visitatio. 1877. 26. 4,5 Horváth Sámuel körlelkész levele Jeszenszky Károlynak 1855. okt. 6-án. MSZEEI 1855. III/2. 496 Haan Lajos 1867. szept. 25-i körlelkészi jelentése MSZEEI 1867. jelzet nélküli iratok. 161
