Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Szeberényi Gusztáv lelkész elsősorban az egyházi nevelés szempontjai felől fogalmazza meg észrevételét. A lap következő számában olvasható véleménye, mely arról világosít fel, hogy a „törvény nem is kívánja az iskolákat községiekké átalakíttatni, csak megszabja a módot és az utat, melyek legyenek a népnevelésben azok a fokok, a melyeket az egyes tantárgyakra nézve a népiskolákban okvetlenül elérni kelletik és melyeken innen visszamaradni nem szabad.” Ezzel azt hangsúlyozta, hogy közös iskolák létrehozása a népoktatási törvény szerint nem kötelező. Az evangélikus lelkész kiemeli, hogy a felekezeti iskolákat az egyház mindenképpen fenntartja, mert azok az egyházi és vallásos élet feltételei, s az iskolák az állam, az egyház és a család érdekét szolgálják, ezért ezektől függ és ezektől felelős. „Az iskolának viszonya az egyházhoz is tehát mindig a szerint fog idomulni, a minő viszonyban egyház és vallás a mívelődéshez áll. Már most az egyháznak összefüggése az iskolával főképen abban álland, hogy épen a keresztyén vallás azon alakja a mívelődésnek, mely minden igazán emberi viszonyt érint, - mind azt, a mi jó, igaz, szép, előmozdít, minden rossznak, hamisnak, és rútnak pedig gátat vet. Eszményileg felfogva az állam feladatát nézve, ő sem tűzhet ki magának más czélt, mint az egyház.”424 Békés vármegyében tehát a különböző felekezetek között ugyanúgy mint felekezeteken belül, élénk vita kísérte az 1868-as népoktatási törvényt, melynek végrehajtása már kevés nehézséggel járt. Az ügyre vonatkozóan esperességi és kerületi határozatok, mind a nép nevelésének fontosságát hangsúlyozták, a nép szellemi fel- emelkedését szorgalmazták. A Nagylakon, 1869. június 1-jén és 2-án tartott esperességi gyűlésen hirdették ki és tárgyalták meg először az 1868. évi 38. törvényt. A püspöki utasítás szerint az esperességnek ez alapján kellett elemi iskoláit szervezni és rendezni, s nem adhattak alkalmat - a hitfelekezeti iskolák kevésbé jó felszereltsége miatt - az állam beavatkozására. A levél leszögezi, hogy a törvényt az egyház örömmel üdvözli, „s annak ünnepélyes nyilvánítása mellett, hogy hitfelekezeti iskoláihoz tántoríthatatla- nul ragaszkodik, életbe léptetni elhatározza, meghagyván a lelkészeknek e törvényt, egyházakban kihirdetni, s híveiknek a legrészletesebben elmagyarázni.” Ennek alapján a gyűlésen felolvasták a hitfelekezeti iskolákra vonatkozó pontokat és a következő határozatot hozták. A szorgalmi idő október 1-jétől május végéig tart, ezért a körlelkészeknek e szerint kell a vizsgákat megtartani. Továbbá, mivel az 1868. évi 38. te. 103. §-a előírja, hogy a tanítói állás betöltésének feltétele a kormány által rendelt hatóság előtti szigorlati vizsga letétele, ez az egyházi autonómia jogát sérti. Ezért: „a kerületi gyűlésre menendő követeknek utasításul adatik, útbaigazítást sürgetni - mikép kelljen ezen pontot értelmezni?”425 Az esperességi gyűlés iskolaügyi bizottság létrehozásával zárult, melynek feladata egy külön terv készítése abból a célból, hogy miként kell a népnevelési törvényt alkalmazni, az építendő új 424 BÉKÉS 1869. november 27. 1. 425 597-605. sz. püspöki körlevél. BÉKÉS 1869. 8. sz. 1869. november 20. 1. 144
