Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás semmi módon ne veszélyeztethessék. Az újonnan létesített iskola épületének alaprajzát előzőleg be kell mutatni a tankerületi népiskola felügyelőjének. Az 1789-es népiskolai ellenőri útmutató szerint az új iskolákat kellemes térségben, megfelelő környezetben, nem víz mellett vagy árnyas részen, hanem egészséges helyen, lehetőleg a település központjában kell felépíteni. A megfelelő tanterem nagyságának 100 tanuló esetén mintegy 16 ölnek (kb 30 m2) kell lennie, kellő világítással és fűtéssel (kemencével) kell rendelkeznie. A már meglévő, s nem megfelelő iskolaépületek korszerűsítését tartották szükségesnek.339 Természetesen az iskolaépület helységenként, egyházanként más és más lehetett. Az 1880-as évek elejére általában a régi épületek - amelyeket az uradalom segítségével építettek - mindenhol elhasználódtak, állaguk leromlott. Az új iskolák építésére is a helyi földesúr jóvoltából kerülhetett sor, tekintve, hogy ő volt az iskola pártfogója, kegyura is.340 Ez azonban Békésben nem így történt, hanem mint korábban, továbbra is az egyház építtette fel iskoláit, a maga erejéből. Mezőberényben 1819-1821 között épült a fiúk iskolája, a leányoké pedig 1822-ben készült el. Mindkettő a templom mellett, de nem a régi helyén, hanem a parókia jobb oldalán állt. A fiúk iskolájának építési költségei 4085, a leányoké 3701 forintra rúgtak.341 Hogy két iskolát igen rövid idő alatt sikerült felépíttetni, abban nagy szerepet játszott a helyi lelkész, Kuczián György. Alesperes, majd esperes is volt, tehát az iskolaügyet fokozottabban tudta támogatni a felsőbb egyházvezetés részéről is. Az iskola építése miatt külön adót is kivetettek, ami a lakosság számára nagy tehertételt jelentett éveken keresztül. 1823-ból való az adat, amely szerint a presbitériumot tájékoztatják arról, hogy „Az Oltár és Oltárra lett Repartito Bé szédői által jelentvén hogy még sokan nem fizettek légyen, és hogy laistromaikon sok nevek voltának olyanok, kiktől soha bé nem vehetnék”.342 Az 1825-ös esztendő jelentős az iskola történetében. Ebben az évben ment nyugdíjba Klinovszky Tamás, a gyülekezet leghosszabb ideig tanító pedagógusa. A presbitérium és közte egyezség jött létre, mely szerint az idős kora miatt már a tanítással járó feladatok ellátására elégtelen, s hogy öreg napjaiban békességesen és csendesen élhessen, a tanítói fizetésének egyhamadát biztosította neki az egyház, ezen felül egy öl tűzifát és egy öl szalmát is kapott. A nyugalmazott tanító ennek fejében vállalta, hogy a tanítói lakból kiköltözik, és a kapott ajánlattal megelégszik.343 Ugyanebben az évben a mezőberényi szlovák egyház megbízta Plesovszky Mihályt, Király Pált és Filo Györgyöt mint küldöttség tagjait, hogy Pest vármegyében tegyenek pályázati felhívást tanítók jelentkezésére. Ugyanis Styevo Márton a mezőberényi evangélikus egyházban tapasztalta, hogy iskolamester, kántor és orgo339 MÉSZÁROS 1984a. 179-180. 340 MÉSZÁROS 1981. 29, 48: MÉSZÁROS 1984b. 34. 341 PLESOVSZKI 2003a. 56. 342 MSZEEI „1823.évi Karatson hava Is6 napján a’ M. Berényi Tóth Szent Gyülekezet presbiteriális jegyzőkönyv”. Protokoll II. 451. pag. 343 MSZEEI 1825. III/l. Magyar nyelvű irat. 112
