Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás 1777-1810 között

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

senek tantervet a kormány tanrendszerének, előírásinak megfelelően. A Helytartó- tanács 1789. február 18-án intézett leiratot az egyházkerületeknek, felszólítva őket, hogy „váltsák be azon igéretöket, miszerint a mennyire lehetséges, alkalmazkodni fognak a kiszabott tanrendszerhez és módhoz. E végre ne értekezéseket írjanak, hanem határozott terveket készítsenek, és pedig a falusi, városi, stb. különféle iskolákra való tekintettel.”314

Mindkét - református és evangélikus - felekezet ettől az időtől kezdte meg az önálló tanterv-előkészítő munkálatokat, az önálló tantervek azonban csak a II. Ratio után jelentek meg. A reformátusok 1807-ben adták ki „Ratio Institutionis” címmel, Budai Ézsaiás összeállításában. Az evangélikusok 1806-ban adták ki egységes tantervűket „Systema rei scholasticae evangelicorum Aug. Conf. in Hungária” címmel, a reformátusok pedig 1807-ben, „Ratio Institutionis” címmel Debrecenben, Budai Ézsaiás összeállításában.

Az evangélikusok is erőteljesen felléptek 1790-ben vallási és iskolai szabadságuk biztosítása érdekében. Hangoztatták: „A vallásszabadsághoz tartozik a nevelés is, és pedig igen nagy mértékben, hogy ti. az evangélikusok, a birtokukban lévő felsőbb grammatikai és elemi iskolákat megtarthassák és ilyeneket mindenütt bírhassanak teljes jogával és szabadságával annak, hogy tanítókat, mestereket, tanárokat, rektorokat hívhassanak, elbocsáthassanak, azok számát növelhessék,, mindenféle iskolai direktorokat, kurátorokat, helyieket szintúgy, mint felsőbbeket és legfelsőbbeket az ő hitvallásukon levő egyének közül választhassanak, a tanítás és tanulás módját, rendszerét és folyamát saját tetszésük szerint rendezzék, bármiféle iskolai könyveket maguk választhassanak, s mind ezeket, mind szimbolikus theoló- giai s a kegyesség gyakorlására tartozó könyveiket minden további cenzúra nélkül nyomathassák, - úgy hogy az ő iskoláik, tanügyök és összes nevelésök egyedül az ő saját kurátoraik és egyházkerületeik felügyeletétől és igazgatásától függjenek. Tanulóik pedig pártfogóikat, s a jóltevő gyülekezeteket az eddigi szokás szerint meglátogathassák, s a külföldi akadémiákra is kimehessenek, minden akadály nélkül.” 315 Ebben tehát az iskolaszervezés előzetes vagy utólagos bejelentéséről, sem a felség vagy állami hatóság felügyeletéről, sem az állami tanrendszer elfogadásáról nem esett szó.

Végül az 1790/91-es országgyűlés nem kívánt többet a protestáns iskoláktól, csak annyit, hogy a törvény által meghatározott egyetemes nevelési elvekhez alkalmazkodjanak. Az evangélikusok által készített törvénytervezetet fogadja el az uralkodó, de módosításokat eszközöltek A felsőbb iskolák állítására nézve megkívánják az előzetes királyi jóváhagyást, s kijelentik, hogy a királyi legfelsőbb felügyelet hatalma az evangélikusokra is kiterjed, de úgy hogy ezt a jogkört az ország törvényes hatóságain keresztül gyakorolják, s egy „coordinatiot” (egyetemes elvet) akartak kiterjeszteni az evangélikus iskolákra is. Olyant, amilyent az alkotmányos törvényho314 RÉVÉSZ 1870. 42.

315 RÉVÉSZ 1870. 43.

101