Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története Még ugyanebben az esztendőben utasítást ad ki az egyház, hogy a latin helyett hivatalosan a magyart kell tanítani az iskolákban.720 Az első magyar nyelvű igehirdetés a csabai evangélikusoknál 1815. február 7-én Milecz Mihály temetésén hangzott el. A magyar nyelvű istentiszteletek bevezetése Szeberényi János nevéhez fűződik, aki elrendelte, hogy a hazaszeretet bizonyságául minden sátoros ünnep és Szent János napján magyar nyelvű istentiszteletet tartsanak a lelkészek.721 1836-ban évente már négy alkalommal, a nagyünnepek második napján délután és István király napján reggel kellett tartani.722 Ezt a rendszert 1841-ben változtatták meg, s ennek megfelelően a magyar istentiszteletet az ünnepek első napján délelőtt, a szlovák után tartották.723 Az istentiszteletekhez kapcsolódóan vásárolták, íratták és terjesztették a magyar és szlovák nyelvű énekeskönyveket is. A békéscsabai egyház 1837-ben 30 darab énekeskönyv vásárlásáról határozott.724 Valószínű azonban, hogy a magyar nyelvű istentiszteletek bevezetése és levezetése egyaránt gondot jelenthetett - így főképpen az éneklés. Az egyház levéltárában a magyar énekeskönyv használatával kapcsolatban olyan irat található, amelynek feljegyzése szerint „Magyar énekeskönyvet a gyülekezet nem vásárol, vegyen magának aki akar.”725 Még 1844-ben is azzal a feljegyzéssel találkozunk, hogy a magyar istentiszteleteken botrányos az éneklés, ezért a presbitérium Sztraka tanítót bízza meg a dallamok megtanításával. Sztraka tanító pedig a magyar éneklés miatt felmentést kapott a kántori szolgálat alól.726 A felmentés valószínűleg azt a szolgálatot jelentette, amit tanítóként kellett elvégeznie. A magyar nyelv hivatalossá tételével, 1844-ben adnak utasítást a jegyzőkönyvek egészének magyar nyelven történő vezetésére.727 Az egyház 1845-ben utasította Haan Lajost magyar istentiszteleti könyv beszerzésére. A magyar nyelvű templomi prédikációs nyelv más vidékeken még korábban honosodott meg. A szlovák templomokban víg- és szomorú játékokat adtak elő a szegények számára, s ezzel valóságos nyelvtanító intézetekké változtatták Isten hajlékát. Lajos-Komáromban az evangélikus pap 1828-ban magyar nyelven kezdett prédikálni, ami ellen két szlovák paraszt ember panaszt tett a vármegyénél. Veszprém vármegye hatósága ezért deresre húzatta őket. Sopron vármegye az 1829. július 27-i határozatával elrendelte, hogy olyan községekben, ahol a lakosság valamit is ért, magyarul kell a templomokban prédikálni. Hasonló határozatok születtek Arad, Győr, Nógrád és Pest vármegyékben is. Egyes vármegyék a német egyetemeken tanulni szándékozó evangélikus teológusoknak útlevelet sem akartak adni, 720 BCSEEL Jegyzőkönyvek II. 3.sz. 179. pag. 721 SZEBERÉNYI 1930. 209. 722 BCSEEL Esperességi jkv. I. 5. p. 1836. július 6. 118. pag. 723 BCSEEL Esperességi jkv. I. 5. p. 199. pag. 724 BCSEEL Iratok I. 1837. január 27. 135. pag. 725 BCSEEL Esperességi ir. I. 1. p. 1841. május 5. 196. pag. 726 BCSEEL Esperességi ir. I. 5. p. 1844. május 4. 237. pag. és II. 8.p. 1844. június 10. 3. pag. 727 BCSEEL Esperességi ir. II. 3. p. 1844. május 4. 4. pag. 233
