A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban
Ünnepek és hétköznapok Hasonló népszerűségnek örvendett az olvasás is, úgy a szülők, mint a gyermekek körében. Leginkább a könnyebb olvasmányok, regények voltak népszerűek, de Szto- janovits Szilárd a lexikonokat is szívesen forgatta. A család egyébként nem rendelkezett nagy könyvtárral, nem voltak „gyűjtők”, de azért a lexikonok és az ismertebb könyvsorozatok ott voltak a polcon, s mint a polgári házaknál általában, itt is szívesen áldoztak könyvre, ha tehették.66 A folyóiratok közül az Esti Kurírt és az Új Időket járatták, érdekes módon helyi lapot nem. A családfő, ha érdekelte, a kaszinóban juthatott hozzá még további sajtótermékekhez, míg a család többi tagja rendszerint Reckéknél, akik több lapot is - köztük képes újságokat, mint a Társaság vagy a Színházi Élet - járattak. Az olvasás mellett a keresztrejtvényfejtés is kedvelt „csendes” időtöltése volt a család valamennyi tagjának, míg a szebbik nem körében a kézimunkázás is megmaradt, mint a szabadidő hasznos eltöltésének egy formája.67 A városi polgárok körében kedvelt kikapcsolódási forma és egyben a társas élet alkalma is volt a séta. Sétálni soha nem egyedül, mindig társaságban illett. Kitűnő lehetőség volt ez az ismerősökkel való véletlen találkozásra, beszélgetésre, és nemegyszer apropójául szolgálhatott egy-egy látogatásnak, vizitnek is. A kikapcsolódás mellett szintén társasági eseménynek számított a színház- és hangverseny-látogatás is a középosztálybeli családoknál. Alkalomadtán a Sztojanovits család is elment az előadásokra, bár Gyulán csak nyári színkör működött. A Sztojanovits lányok gyakran a nagybátyjáékkal, Vargáékkal mentek színházba, akiknek bérelt négyszemélyes páholyuk volt a színkörben. Már a dualizmus korától kezdődően a változó testkultúra, az egészséges életmód, a természethez való vonzódás adta a népszerűségét középosztálybeli családok körében a tavaszi hónapok szabadba tett kirándulásainak, piknikjeinek (majális, juniális) csakúgy, mint a nyári hónapok üdüléseinek, fürdőlátogatásainak. Bár viszonylag keveset utaztak, a Sztojanovits család sem volt ez alól kivétel. Megjegyzendő azonban, hogy utazásaiknál a kikapcsolódás mellett mindig szerepeltek orvosi indokok is: Sztojanovits Szilárd asztmája miatt - még házasság- kötése előtt - előbb Abbáziában a tengerparton, majd hegyvidéki fürdőhelyeken tett látogatásokat, végül Egyiptomban töltött két hónapot a gyógyulás reményében. 66 „Az olvasás egy nagyon fontos kelléke volt az életemnek. Nekem gyerekkoromtól kezdve... Anyám is szívesen olvasott, de mondjuk úgy kevésbé a nehéz könyveket, inkább regényeket. [...] Apám is ugyancsak úgy volt, hogy szeretett olvasni, és nagyon szeretett keresztrejtvény ezni, szóval ilyen szolid szórakozásokat szerettek ők is. [...] Nem mondhatom, hogy nagy könyvtára volt, valahogy és nem is tudom... A lexikonok azok megvoltak, és szerette, szeretett bele lapozni és nézegetni. Meg az íróasztalában amik voltak könyvei... De nem úgy - hogy mondjam - nem szenvedélyesen, hogy na vásárolni könyvet... De mondjuk meg őszintén, talán nem is volt arra módja. ” 67 „En már gyerekkoromtól kezdve szerettem a varrást meg a kézimunkát, meg keresztrejtvényt, aránylag egész gyerekkoromba, nem tudom, nyolc-kilenc éves koromba, hát ilyen gyermekújságba lévő keresztrejtvényt, vagy pedig hogyha a nagyobb újságból keresztrejtvényt, akkor apám segített, hogy na hogyha én nem tudtam kitalálni, akkor ő mondta, hogy hát nézzük csak meg, hogy hátha ez, vagy hátha az, nahát akkor aztán kitaláltam, hogy melyik passzol oda. ” „Anyám annyira szeretett kézimunkázni, például gyönyörűen hímzett, ilyen fehér terítő - hogy mondjam - zsúrterítőket... Gyönyörűen kézimunkázott. És ő nagyon korán szeretett felkelni, és úgy az ablakhoz leült, hogy kinyitotta az ablakot, amikor már jó idő volt, és akkor ő kézimunkázott. ’’ 193
