A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Lennert József: Csák Kálmán 85 éves

Csák Kálmán 85 éves A háború alatt munkaszolgálatosként is barlangkutatással foglalkozik. Az e munkához szükséges földtani térképeket Bukarestből kapja. Az államosítást követően (1948) a malmot széthordják, molnárkodásának vége szakad. így aztán egyre több időt tölt a terepen, s ennek következménye egy kiállítás lesz, amelyet a szomszédos Bélfenyéren/Belfir rendez, az ottani általános iskolában. E kiállítás anyagának do- nációjaként, 1956-ban, Nagyváradot/Oradea 15 évvel megelőzve, Természettudomá­nyi Múzeum/Muzeul de Stiinfe Naturale nyílik Tenkén, a református egyház egy­kori iskolájának két nagy termében. (A reprivatizációt követően az egyház vissza­kapta az épületet, amelyben a felújítás után a múzeumon kívül helyet kapott még a Művelődési Központ/Centrul Cultural/Das Kulturzentrum/Community Hall és Pető Csilla RMDSZ képviselő irodája is.) A két kiállítási terem közül az egyikben a geo­lógiai és őslénytani gyűjtemény, másikban pedig a zoológiái gyűjtemény egy része látható. A zoológiái gyűjtemény jelentős részét madárpreparátumok, a kisebbik ré­szét pedig emlősök és alkoholos konzervátumok (hüllők, kétéltűek, halak) teszik ki. A kiállításhoz 30 000 lelettárgyat használ fel, 50 000 darab pedig arra vár a raktárban, hogy kiállításba kerüljön. Ekkor már négy éve házas. 1952-ben veszi feleségül Bihari (Lazurán) Mária tanítónőt. Házasságukból két fiú születik: Kálmán és Csaba. Csák Kálmán 1950 és 1960 közötti ornitológiái megfigyeléseire alapozva tudjuk, hogy a Tenke környékéről kipusztultak a következő madarak: barna és vö­rös kánya, bíbic, búbos és kis vöcsök, gatyás- és kígyászölyv, hamvas rétihéja, kék vércse, kis goda, lappantyú, nádirigó, örvös galamb, rétisas, sárszalonka, selyem- és vörös gém, túzok. A kiállítás ezek közül néhánynak (pl. a gatyás- és kígyász­ölyv) őrzi a timsós-boraxos preparátumát. E preparálási technikát Csák Kálmán az Élet és Tudományból leste el, amelynek előfizetője volt. Később a „Grigore Antipa”-ban fejlesztette általános preparátori tudományát. 1962-ben sikerült eljutnia Budapestre. Felkereste a Magyar Nemzeti Múze­umot és az Eötvös Loránd Tudományegyetemet könyvbeszerzés, illetve a miocén­mediterrán csigák Strausz László-féle összehasonlító anyagának megtekintése céljá­ból. Még a felesleges ruhadarabjait is eladta, hogy árukon könyvet vegyen. A hatvanas évek végén és hetvenes években jelennek meg Nagyváradon, a Nymphaea-ban, a környék pleisztocén, pliocén, miocén őslénytanával és sztratigrá- fiai viszonyaival foglalkozó írásai. Közben jó kapcsolatot tart fent a romániai ple­isztocén, pliocén és miocén kutatói közül Hamar Mártonnal, Jurcsák Tiborral és Mircea Paucä-val. (Az örmény származású, doktorátusát Bécsben szerző Paucä fiá­nak tekinti.) Ritkán fordult meg Magyarországon. Békéscsabára 1999-ben látogatott el, ahol a Pro Natura kiállítás megnyitóján vett részt. Jelenleg mivel tölti napjait, min töri a fejét a természetbúvár Csák Kálmán? Könyvkiadáson, melynek témái a gombák ökológiai viszonyai (szelvények), miko- geográfia, mikoterápia. E munkájának dokumentálásában egy Canon 300D gép se­gíti. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom