A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Gulyás Gyöngyi: Árpád-kori településrészlet Makó, Igási út lelőhelyen (M43-as autóút 23. lelőhely)
Gulyás Gyöngyi Fémek A feltárt objektumok közül négyben volt vastárgy. A 35. gödörből hosszúkás, négyzet átmetszetű, négyszögletes fejű, kovácsolt vasszög (19. kép 7), a 47. házból egy hosszúkás, négyzetes átmetszetű, hegye felé elvékonyodó, kerek fejű, kovácsolt vasszög (19. kép 8), az 50. házból egy amorf alakú, ismeretlen rendeltetésű vastárgy került elő. Az 50. és a 102. épület betöltéséből egy-egy vaskés került felszínre. Az 50. házban egy erősen korrodálódott, egyélű, egyenes hátú vaskés töredékét (19. kép 10), a 102. épületben egy ugyancsak egyélű, egyenes hátú, középső nyélállású vaskés hiányos penge- és nyélnyúlványának töredékét bontottuk ki (19. kép 9). A fémdetektoros vizsgálat és a gépi nyesés során, szórványként egy erősen korrodálódott, rossz megtartású, középrészén megvastagodó, meghajlított vastöredék, egy korong alakú, erősen töredékes, vékony vaslemez és egy közepén meghajlított bronzhuzal került felszínre. Ezeknek a tárgyaknak a telephez tartozása erősen kérdéses. Kövek Összesen 9 objektumból került elő kő, melyek nagy részén megmunkálásra utaló nyomot nem találtunk. A terméskő töredékek mellett négy objektumban (58., 69., 77., 78. obj.) riolitból, homokkőből vagy bazaltból készített őrlőkő töredékek voltak. Ezek egyike sem volt ép darab, de középső részükön a furat helyét meg lehetett figyelni, illetve felületükön jól látszódtak a megmunkálás nyomai. A 77. házban, a ház belső sarkánál kibontott kemence boltívét tégla- és 8 őrlőkő- töredékből (bazalt és homokkő) építették fel. A település szerkezete A bemutatott településrészlet keresztmetszetet ad egy Árpád-kori faluról s annak változásairól. A feltárás keretei miatt nem volt lehetőségünk a lelőhelyet teljes egészében feltárni, az azonban a szuperpozíciók alapján jól látható, hogy az Árpád-korban legalább két fázisban is lakott volt a terület. Megfigyeléseink alapján az egyes megtelepedési időszakok több évtizeden keresztül tarthattak, melyre a házak ágasfás-szelemenes tetőszerkezetének folyamatos megújításai utalnak, illetve az a tény, hogy három házban annak külső oldalfalához épített kemencék beomlása után újakat építettek az épület belső sarkába. Az Árpád-kori település legkorábbi fázisához a későbbi ráásások alapján különféle méretű árkok tartozhattak (29., 30., 52., 53., 59., 64., 68., 71. obj.). Ezek a különböző területeket egymástól elhatároló, minden valószínűség szerint az állattartó életmódra utaló objektumok a feltárt terület ENy-i és K-i részén helyezkedtek el. A korai periódusra keltezhető árkok betöltéséből kizárólag bográcshoz tartozó kerámiatöredékek kerültek elő, melyek anyagát durva szemcsés homokkal soványí- tották. A bográcsok az edény külső síkja felé szélesedő, szögletes átmetszetű pere60
