A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Gyarmati Gabriella: Egy sokoldalú ember. A festőművész, könyvtárigazgató, könyvkiadó és műgyüjtő Lipták Pálról (Békéscsaba, 1922. április 14 - Békéscsaba, 2007. február 21.)
Gyarmati Gabriella látunk, jellemrajzokat, leolvasható érzelmeket, benyomások érzékletes kifejtését. A megfogalmazás az adott helyzethez/látványhoz igazodva más és más, hol teljesen odaadó, az érzelmeket előtérbe helyező, hol szellemes, máskor kissé groteszk. Nyilvánvalóan nem az akkori kánonnak, a szocialista realizmusnak igyekezett megfelelni. Hitt a szabad művészetgyakorlásban... Lipták már expresszív jellegű figuratív korszakában is beszédes, olykor az érzelmekre, máskor az intellektusra ható, irodalmi igénnyel fogalmazott címeket társított festményeihez. Arra a kérdésre, hogy miért látta ennek a címválasztásnak szükségét, ő maga válaszol: „A festmények címeinek jelentőségük van. Ennek a megállapításnak korábban nem tulajdonítottam jelentőséget, mert képcímeim a képpel, a témával azonosak voltak. Már itt kezdetét vette valami, ami később zavaró lett számomra, mert az egyszavas címek - éreztem - a képnek sem használtak, kevesebbet közöltek, mint amit a »mű« nyújtott. A mű későbbi visszakeresését is megnehezítette, ha ilyen képcímek sokasodtak: Táj, Utcarészlet, Téli táj, Naplemente, Út, Beszélgetők, Piac, Cséplés, Kapálok, stb. Az évek során készült munkák címei sorra ismétlődtek. ”4 A figuratív ábrázolás tárgykörébe tartoznak, ám valószínűsíthetően az utolsó három évtizedben egymást követve születtek Lipták Pál illusztrált naplói. Elsősorban a fesztelenség a jellemzőjük azoknak a lapoknak, amelyek ismertek közönség előtt. A Lipták albumba5 Szövegtöredékek - ecsetnyomok címmel került be hét lap, melyek közül egy, a Szövegtöredékek - ecsetnyomok II.6 címmel közzétett lappár nem csupán a szerkesztés tekintetében, az alkotói elv szemszögéből nézve montázs, hanem kivitelezésében is (13. kép). A szövegfoltokba rendezett, változatos tárgyú gondolatfutamok, emléktöredékek, felsorolások vegyes technikával készült7 képi montázsba ágyazódnak. Bal oldalon, az ábrázolás középpontjában a lapra ragasztva két, papírtekercset tartó szentet, talán Kozma és Damján orvos szenteket ábrázoló reprodukciót egy festett ablakkeret- vagy kapuszerű formába foglalt a festő, amelytől balra egy fa törzse a lapszél képzeletbeli ege felé nyúlik. A központi vendégmotívum fölött ezt olvashatjuk: „A művészet jelenléte”. Hogy vont-e Lipták a szentek és a művészet gyógyító ereje között párhuzamot, ma már aligha dönthető el egyértelműen. Jobbra a Megyei Könyvtár Artotékája nyomtatott, dolgozatomban a későbbiekben idézett szórólapjának nyers szövegvázlatát olvashatjuk. Ha megnézzük alaposabban a naplónak ezt az oldalpárját, látható, hogy a bal oldali jegyzetekre ráfestett és ragasztott, míg a jobb oldali szöveget a képi rész elkészülte után vetette papírra. 4 KRATOCHWILL 1999. 251. 5 LIPTÁK [1999], 6 Uő 237. 7 Mivel a mű eredetije nem áll rendelkezésre, csupán a reprodukció alapján kísérelhetjük meg az alkalmazott technikák azonosítását. A szentek köré valamilyen fajta zsíros krétával, talán olajpasztellel rajzolt kontúrokat, amelyeket azután valószínűsíthetően akvarellel töltött ki. A fa formájánál azonban fordítva történt, a megfestett felületbe rajzolt bele. A jobb oldalon mindkét eljárást alkalmazta. 246
