A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Németh Csaba S mit értek el vele? Kádár János a kivégzés napján, salgótarjáni beszédében nevezte Nagy Imrét árulónak, s vádolta meg ellenforradalmi lázadás szításával. Noha a megyei tanács engedélyével a Független Újság még 1957 januárjában is megjelenhetett, december második felétől valóban elcsendesült a megye. A járási székhelyekre a pártvezetés karhatalmi századokat telepített. Ezek nap mint nap demonstratív felvonulásokat tartottak. Ezzel párhuzamosan hozzákezdtek a tanácsi vezetés megtisztításához. A városokban a munkástanácsok letörését nem lehetett elérni a statárium kihirdetéséig, de ezt követően bennük is megindulhatott a régi rend helyreállítása. A kistelepülések lakossága december közepéig, sőt, sok helyen 1957 elejéig megakadályozta a tanácsrendszer visszaállítását. Teljes restaurációra csak 1957 januárjától törekedtek, amikorra már eluralkodott a félelem légköre. A mártírok áldozata hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ismert békéscsabai és gyulai forradalmi vezetők elkerülték a halálbüntetést. Gyuláról összesen 25 ember került börtönbe, további 27-et internáltak, 10-en kényszerültek a börtön elől disszidálásra. Váriban a két kivégzett mellett 14-en jutottak börtönbe, további 6-ot internáltak. Tavaszra azonban mindenütt visszaállt a szovjet típusú rend.145 Kitekintés: az elítéltek szabadulása A börtönre ítéltek 1957 végétől kezdődően sorra kérték a kegyelmet. A kérvényeket 1957-1958-ban az Elnöki Tanács következetesen elutasította. Pedig Berár ügyében még a gyulavári vb-titkár és párttitkár is igyekezett segíteni. Több elítélttársa 1960. április 4-én amnesztiában részesült. Annyit sikerült csak elérniük, hogy 1961. március 31-én az Elnöki Tanács a büntetését 10-ről 6 évre mérsékelte, így 1962-ben szabadulhatott, akárcsak Bay Mihály és Zsótér Mátyás. Székely Mihály, Szabó János, Rusz János, Dandé János, Szántó Sándor és Erdős József még 1961. március 31-én amnesztiát kapott.146 Arra azonban 1989-ig kellett várni, hogy a vértanúkról szabadon meg lehessen emlékezni, s emlékhelyet alakíthassanak ki számukra a Fehér-Körös gyulavári hídfője mellett (7. kép). 145 wikipedia; SOMLAI 2003. 120; gyulapont 146 ERDMANN 2006b 521. 236
