A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Miért halt meg Mány Erzsébet? áldozatai közé!141 Ez indokolta a legfelsőbb szintű politikusok: Marosán és Münnich közreműködését az ügyben. A kis faluban történtek emiatt nőttek országos eseménnyé! A temetés A felismerhetetlenségig szétlőtt arcú mártírokat két ládában a békéscsabai Berényi úti temető sarkában, egy szemétdombra tették. A sírásó, Sztankó János szerint aznapra (bár ő február 6-át említett, ami nem teszi túl hitelessé a beszámolóját) nem volt kiírva temetés, mégis szóltak neki, hogy ásson ki két gödröt. Mire kiért a temetőbe, a koporsók már ott voltak. A nőé le volt zárva, így őt nem látta, azt azonban megállapította, hogy a férfi arcának jobb oldali része teljesen szét volt roncsolva. Szerinte a kocsison kívül senki sem vehetett részt a temetésen.142 Mány Rozália visszaemlékezése szerint, amikor hajnalban hazaszállították őket, közölték velük, hogy 8 - fél 9-re menjenek vissza Békéscsabára. Édesanyja, édesapja és a húga mellett a nagybátyja, valamint a nagynénje is velük tartott. Egy fekete ruhás férfi mellett 4 lovas katona, kettő előttük, kettő mögöttük haladva kísérte ki őket a temetőbe, s mutatták meg nekik a két sírt.143 Miért kellett meghalnia Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak? Az akció politikai eredménye A gyulai tanácselnök úgy ítélte meg, hogy „az ellenforradalmi időszaknak teljes határozottsággal a december 17-én délután megjelent karhatalmi egység vetett véget”.144 Ez is megerősíti feltételezésünket, hogy ekkor az utolsó ellenállási góc felszámolása céljából indították meg az akciót. Ezt a rendcsinálást zavarta meg a gyulavári fiatalok nem várt ellenállási kísérlete. Azért érezte úgy a hatalom, hogy kíméletlenül kell fellépni ellenük, mert attól tartott, hogy rajtuk felbuzdulva másoknak is eszébe jut példájuk követése. Nem óhajtották megvárni, hogy az épphogy megszerzett „sajtot kiénekeljék a szájukból”. Bizonyítaniuk kellett, hogy immár végérvényesen ők a helyzet urai. Erre szolgált a nyílt tárgyalás, ezt szolgálta az elrettentő ítélet. Annak nem várt fogadtatása csak további olajat jelentett a tűzre. A kegyelmi kérvényt támogatók sokasága is arra hívhatta fel az uralmon lévők figyelmét, hogy még igencsak ingatag alapokon nyugszik a hatalmuk. Ez is arra ösztönözhette őket, hogy jobb híján a megfélemlítés eszközét bevetve próbálkozzanak meg befolyásuk stabilizálásával. 141 beszelo.c3.hu 142 ujkigyos.hu; CSEH 1989. 20. 143 BOCA 2006. 144 ERDMANN 2006b 591: Enyedi G. Sándor gyulai vb-elnök jelentése a gyulai forradalmi időszakról. 235
