A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Miért halt meg Mány Erzsébet? ügyek kivizsgálásával, míg az ügyészség kezdetben csak látszólagos törvényességi felügyeletet gyakorolhatott. A rendőrség volt az erősebb. Az ügyészek ezért nagyon fáztak a politikai ügyektől. Ő sem vállalta örömmel, de természetesnek hatott, hogy a megyei főügyész őt mint városi-járási vezető ügyészt jelölte ki a gyulai „ellenforradalmárok” ügyének intézésére. Jellemző, hogy a vádlottak (mármint Simonyiék) szabadon bocsátását egyeztetnie kellett a megyei főügyésszel és a városi pártbizottsággal is. Állítása szerint mindvégig azt tartotta szem előtt, hogy az akkor hatályban lévő törvények szerinti törvényesség talaján állva, a leghumánusabban csinálja végig az ügyeket. Sajnos az interjú csak érintőlegesen szólt Mányék ügyéről, így az nem derül ki, hogy ez esetben mikor és kikkel egyeztetett. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy mivel köztörvényes, statáriális esetről volt szó, így eleve nem jöhetett szóba más ítélet, mint a halál - pedig ez utólag az egymásnak is ellentmondani látszó rendeletek fényében korántsem tűnik ennyire egyértelműnek. Ahogy az arra irányuló törekvése is nevetségesnek tűnik, hogy a pert politikamentesnek állítsa be. Későbbi tevékenysége (a brutális rendőrségi verések kivizsgálása, Simonyi szabadon engedése) alapján annyit valószínűsíthetünk, hogy Mányék esetében őszintén gondolta a kegyelmi kérvényt, s tett is lépéseket annak érdekében. A per folyamán azonban jogosan vethető a szemére a túlbuzgóság, amit a rá nehezedő politikai nyomásnak, illetve a felsőbbségnek történő megfelelési kényszernek tudhatunk be. Azt sem tartjuk kizártnak, hogy őt is becsapták. Valószínűleg elhitették vele, hogy nyugodt szívvel kérheti a legsúlyosabb ítéletet, mert utána úgyis kegyelmet fognak adni a vádlottaknak. A hadbíró73 Hadbírónak az egyik legvéresebb kezű bírót, dr. Mátyás Miklóst jelölték ki. A szakmai tevékenységének eredménye volt Mány Erzsébet és Farkas Mihály halálos ítélete mellett - a teljességre törekvés igénye nélkül Mecséri János ezredes, Szendi Dezső alezredes, Szabó Pál őrnagy, Rémiás Pál hadnagy és Magyar János kivégeztetése, pusztán azért, mert védték a hazát a Juta dombi fegyveres ellenállás során. Motzer Nándor hadnagyé azért, mert nem akart szolgálni a Kádárféle hadseregben, Veréb László és Angyal Józsefné Friedl Valéria hűtlenség miatt kapott halálbüntetést. Számos, első fokon halálra ítélt áldozata büntetését másodfokon enyhítették, az ő nevüket most nem soroljuk fel. Tevékenységének jutalmaként 1960 és 1984 között ő volt a Budapesti Katonai Bíróság elnöke. Munkamódszerére jellemző, hogy halálra ítélte Kristóf László és Palotás Ferenc csendőr tiszthelyetteseket is, mert a hivatali kötelezettségüket teljesítve le kívánták tartóztatni a több emberen elkövetett emberölésért felelős és súlyos államellenes bűncselekmény miatt körözött dr. Ságvári Endrét. Ezen ítélet törvénysértő voltát, a per során az anyagi jog elemi, tudatos semmibevételét a Legfelsőbb Bíróság 2006-ban felülvizsgálati eljárásban megállapította. 73 vastagbor.bIog.hu 221
