A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Németh Csaba Mány Mária elismerte, hogy a határőrség előtt a nővére szónokolt. Elmondta, hogy Gyuláról jöttek, ott nagy lövöldözés van, a rendőrség áll tűz alatt, s az összegyűlt tömegbe is belelőttek. Követelte, hogy adjanak fegyvert, mert különben baj lesz. Vallomása szerint azt is kijelentették, hogyha nem adják oda, akkor kinyírják őket. Nővére kihívóan viselkedett, amikor felszólította a határőröket, hogy ha nem adják ki a fegyvert, akkor adjanak ki neki egypár pofont.34 Dandé vallomása alapján az a nézet alakult ki, hogy a fiatalságot meg kell szervezni. Ennek adott hangot Mány Erzsébet, Farkas, Boros és Szilágyi István, valamint Hupli László és Arató Zoltán. Ez ugyancsak azt tanúsítja, hogy Mány Erzsébetet korántsem lehetett volna egyedüli bűnbaknak tekinteni. A bíróság ennek ellenére itt is bizonyítottnak találta, hogy „Mány Erzsébet vezetésével... ennek a csoportnak hangulatát is megváltoztatták és azt is izzóvá tették... a fő hangadó Mány Erzsébet és a közben ugyancsak odaérkező... Szilágyi István voltak”. Mány Erzsébet fúriaként kezdte kiáltozni: „ki az a Kertész, ki az a Kertész? Hogy nem ad fegyvert? A fegyver nem az övé, hanem a népé! Be kell menni, adni kell a határőröknek egy néhány pofont, Kertészt pedig fel kell akasztani, fejen kell csapni...”. Majd azt mondta, hogyha nem adnak fegyvert, „árulók és a nép ellenségei”, a karhatalmat pedig csőcseléknek nevezve azt hangoztatta, hogy meg kell segíteni a gyulaiakat, különben a karhatalom ide is kijön, és itt is összeszedik a fiatalokat. A tétovázó férfiakat gyávának nevezte, és kiabálva küldte őket, hogy hatoljanak be az őrsre.35 Kiss Lajos csitítani akarta a tömeget, de nem rá hallgattak. Dandé szerint Mány Erzsébet megfenyegette azzal, hogy szét kell ütni a fejét.36 * Később Szilágyi lett a legnagyobb hangoskodó. Ő volt az első, aki bement az őrsre. Leszidta azokat, akik a hangulatot csitították. Mivel Mány kissé visszafogta magát, még őt is azzal vádolta meg, hogy kém, s a rendőrség küldte ki spicliskedni. Ezt Boros Ferenc cáfolta meg. A vádra talán az adott alkalmat, hogy főhősünk beszélgetésbe elegyedett a főhadnaggyal. A szobába behatoló tüntetők Kertész főtörzsőrmestertől követelték a fegyvert. Mikor a hangnem kiéleződött, Mány a fiatalokra hivatkozott, és ezzel őket is feltüzelte. Kertészt is azzal támadta le, hogy: „magának nincs gyermeke, maga nem félti a gyermekét".37 Kertész viszont azt állította, hogy őt főbe lövik, tehát ha kiviszik a fegyvereket, akkor annak a saját felelősségükre kell megtörténnie. Mány erre azt mondta: „a mi felelősségünkre kiadhatják” ,38 Közben a tömegből, az utcáról kiabálták: „mit könyörögtök neki, üssétek agyon, akasszátok fel!" .39 34 ERDMANN 2006b 505. Ez a pofon-ügy az ítélet indoklásában már úgy szerepelt, hogy fel akarták pofozni a határőröket. 35 ERDMANN 2006b 516, 498. 36 ERDMANN 2006b 498. 31 ERDMANN 2006b 502, 497, 586: Nóvák Mátyás vb-elnök beszámolója a járási tanács vb-hez a forradalmi időszakról. 38 ERDMANN 2006b 490. 39 ERDMANN 2006b 502-503. 212
