A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36 (2012) 179-203.

Ünnepek és hétköznapok.

Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban- Bódán Zsolt A gyulai Ladies hagyaték hazánkban egyedülálló, igazi unikum.1 Magyarországon nincs még egy hasonló komplexitású polgári hagyaték, amely magába foglalná úgy a tárgyi, mint az irattári anyagok összességét egyetlen, konkrét családhoz kapcsolódóan.1 2 Mit is tartalmaz pontosan ez a hagyaték? Mindenekelőtt a La- dicsoknak több mint egy évszázadon keresztül otthont adó családi házat annak teljes berendezésével, a családtagok személyes és használati tárgyait, valamint a gazdag családi könyvtárat és irattárat. Annak ellenére, hogy a dualizmus kori és a két világháború közötti polgári életmód és kultúra egy sajátos és rendkívül gazdag forrását jelenti, a hagyaték tudományos feldolgozása az elmúlt évtizedekben csak nagyon lassan haladt. Az 1980-as években döntően a leltározásra és a múzeumi kiállítás létrehozására szorítkozott a munka.3 Ebből az időből csak néhány kisebb ismertető és kiállításvezető jelent meg nyomtatásban. A következő másfél évtizedről sajnos még ennyi sem mondható el: a kutatók érdeklődése szinte teljesen elkerülte a Ladi- csokat, s mindössze egy nem túl sok új eredményt felvonultató főiskolai szakdolgozat született a gyulai polgárcsalád kapcsán.4 Változást a 2000-es évek közepe hozott, mikor előbb a Békés Megyei Levéltár indított kutatási programot és szervezett konferenciát a Ladies családról,5 majd a Corvin János Múzeumban lett kiemelt kutatási terület, és egy készülő doktori értekezés témája ez a különleges hagyaték.6

1 A tanulmány a Debreceni Egyetem tudományos képzési műhelyei TAMOP-4. 2./B-10/-2010-0024 című pályázat támogatásával készült.

2 A Ladies család az 1850-es évektől élt Gyulán. Tagjai a város tekintélyes polgárai (ügyvédek, orvosok stb.) voltak. Az utolsó két Gyulán élő leszármazott, György és Margit 1978-ban kötött életjáradék-szerződést a várossal, melynek keretében a hagyaték Gyulához került, s alapja lett a Ladies ház Közérdekű Múzeumi Kiállítóhelynek. A családról és a hagyatékról bővebben lásd BÓDÁN 2010; www. corvinmúzeun.hu/ladics.

3 BENCSIK 1982; KOVÁCS 1989. Némileg kivételt jelent ebből az időszakból egy, a Ladies hagyatékban megmaradt Lindl napló feldolgozása egy rövid tanulmány keretében; KOSA 1989. Ennek a kutatásnak a lezárására és a tanulmány végleges formába öntésére azonban csak évtizedekkel később került sor: KOSA 2011.

4 KÖRÖSLADÁNY 2001.

5 A levéltár konferenciakötete: ERDÉSZ 2011. A témához kapcsolódóan meg kell említenünk a levéltár egy forráskiadványát is, mely a Ladies hagyaték számos dokumentumát elérhetővé tette a nagy- közönség számára: HÉJJA-ERDÉSZ 2010.

6 A doktori értekezés a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájában készül, címe: Polgári életmód - Polgári mentalitás. Család-, életmód- és mentalitástörténeti kutatások a gyulai Ladies hagyaték alapján. 1850-1950. A kutatás során a témához kapcsolódóan eddig megjelent tanulmányok: BÓDÁN 2010; BÓDÁN 2011b; BÓDÁN 2011c; BÓDÁN 2011a.

179