A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Lennert József: Csák Kálmán 85 éves

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36 (2012) 11-16. Csák Kálmán 85 éves1 Romániában, a Bihar megyei/Jude(ul Bihor Tenkén/Tinca született 1926. feb­ruár 26-án. Édesapja, akitől keresztnevét is kapta, mészárszéket tartott fenn Ten- kén, édesanyja Medra Etelka egy gazdag malomiparos család sarja. Kálmánon kívül még négy gyereket neveltek a településtől néhány 100 m-re távolabb, a Fekete- Körös széles hullámterében épült családi házban. A közelben, a hullámtéri fák ko­szorújában foglalt helyet a háromszintes, vízierővel hajtott műmalom (180 LE) és a kiszolgáló épületek. Gyermekkorának játszóterét egy szűk, és zajos, ember által épített élettér és a viszonylag alig háborgatott, határtalan természet alkotta, amelynek minden részle­te kezdetektől fogva csábította, csábítja, élteti, és indulatokra gerjeszti még ma is. Szívesen, bőségesen és hitelesen beszél a régmúlt minden emlékéről. Megteheti, mert az amnézia, hályog, halláskárosodás nem fogott rajta. (Érdekes módon a mé­szárszéki emlékeit nem emlegeti fel - igaz, vegetáriánus.) Medra nagyapa kedvence volt, aki már karon ülő korában gyakran magával vitte a környékbeli hegyekbe, amikor malomkőnek való kőzetet keresett. Ez volt Csák Kálmán elhivatottságának a kezdete. Édesanyja tanítja meg írni és olvasni, román iskolában pedig hét elemit jár. A 30-as évek végétől nagyapja malmában molnárkodik, bánkúti és odvasi búzát őröl. Szabad idejét rendszeresen a Szigethegy ségben/Muntii Apuseni tölti, de csak 19 éves korában adja át magát teljesen a gyűjtés szenvedélyének. Éjjelente - igazi autodidaktához illően - német és magyar nyelvű geológia könyveket olvas a malomtermelte áram fényében, közben a nagyváradi antikvárium könyvállománya egyre csak fogyatkozik. 1 1 A tenkei Csák Kálmánnal a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának Természettudományi Osztá­lya az 1980-as években került szakmai kapcsolatba. A kapcsolatot a tudományos élet kényszerítette ki, hisz közismert, hogy a természeti folyamatok megismerése, megértése szó szerint nem ismer ha­tárokat, így a Körös-Maros köze botanikai és zoológiái viszonyainak megértéséhez elengedhetetlen a Szigethegység/MunSii Apuseni tanulmányozása. (Rotaridesz Mihály, Wagner János nyomdokain ha­ladva Bába Károly és Kovács Gyula már az 1970-es végén kísérletet tett/megkezdte a Körösök víz­gyűjtőjének malakológiai tanulmányozását.) Mivel a politikai, kultúrpolitikai és financiális viszo­nyok a hivatalos kapcsolatokat akkor még nem tették lehetővé, kutatásainkat - Csák Kálmán hatha­tós terepi és módszertani támogatásával - akkor még magánemberként végeztük. FÁBIÁN, J.: Tenkei magyarok. Oradea, 2003. 114-116; ILIÉ, A. L.: Monografie faunisticä-Päsärile Zona Tinea (Judejul Bihor, Romania). Craiova, 2008. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom